Zárszámadás, 1918-1919

Jelentés

A ministerelnök úrhoz intézett ezen kérésein következtében a pénzügyminister ur egy munkaprogram!not dolgoztatott ki, amelynek pontos betartására körrendeletben utasította a számvevőségeket. Ezen munkaprogramul szerint az 1922. évi XV11. t.-c. 4. §-a alapján az 1920/21. évről az állami zárszámadás helyett készítendő kimutatásokat 1923. évi május hó végéig. — az 1921/22. évről szerkesztendő pénzkezelési kimutatásokat (zárszámadásokat) 1923. évi október hó végéig. — végül az 1922/23. évi pénzkezelési kimuta­tásokat (zárszámadásokat) 1924. évi április hő végéig tartoznak a szám­vevőségek a ministeri számvevőség illetékes csoportjához beterjeszteni. Itt tisztelettel megjegyzem, hogy amennyiben ezek a határidők betar­tatnak. ugy a ministeri számvevőségek az 1924. év végén előreláthatólag hátralékmentesek lesznek. Ezeknek a határidőknek betartását a magam részéről nemcsak hogy a legnagyobb nyomatékkal fogom a kormánynál szorgalmazni, hanem igyekezni fogok odahatni, hogy a számvevőségek munkájának további egyszerűsítése által ezek << határidők lehetőleg nietp ő i: iáit fesse nek. 7. Végül részemről külön igazolást igényel a jelen kimutatásoknak késedelmes előterjesztése. Az 1920. évi XXVII. t.-c. 6. §-a a kimutatások előterjesztésére határ­időt nem állapított meg s igy a törvénnyel szemben késedelem nem állott elő. Az idézett törvényszakasz végrehajtása tárgyában kiadott utasítás azonhan a határidőkre is kiterjeszkedett s a most előterjesztett kimutatásoknak a leg­főbb állami számvevőszékhez való juttatására az 1921. évi október hó végét tűzte ki határidőül a ministeri számvevőségek részére. Annak dacára azonban, hogy ez a határidő a számvevőségek főnökeinek meghallgatása után állapítta­tott meg. a történt utalványozások és előirt bevételek adatait tartalmazó beadványok legnagyobb része — állandó sürgetéseim dacára — csak az 1922. év első felében, a legutolsó beadvány pedig 1922. évi november hó 8-án érkezett meg a legfőbb állami számvevőszékhez. A beadványok késedelmes megküldésének fő oka a számvevőségeknek már ismertetett súlyos helyzetén kívül az volt, hogy egyes igazgató hatóságok a megszállás folytán székhelyüket áthelyezni lévén kénytelenek, a vonatkozó könyveiknek és feljegyzéseiknek hiányában utalványozási és előírási adataikat csak a legnagyobb nehézségekkel tudták megszerezni. Budapest, 1923. évi március hó 3-án. Zawadowski Alfréd a m. kir. legfőbb állami számvevőszék elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom