Zárszámadás, 1918-1919

Jelentés

vevöségek és a foganatosító hivatalok (pénz- és raktárak) ügy-, illetve vagyonkezelését az illetékes ministerek előzetes értesitése mellett saját kiküldötteivel esetről-esetre a helyszínen megvizsgálhatja. A vizsgálatok szünetelését — amint erre a legfőbb állami számvevőszék az 1914/15. és 1915/16. évi zárszámadási jelentéseiben (I. a 406., illetve 879. lapokon) már reámutatott — a háborús állapot következtében ugy a legfőbb állami számvevőszéknél, mini az egyes számvevőségeknél előállott személyzeti viszonyok okozták. A legfőbb állami számvevőszéknél a személyzetnek tekintélyes része katonai szolgálatot teljesítvén, az itthonmaradt személyzet csak erejének teljes latbavetésével tudott a reá háramló és a háborús viszonyok következtében egyre súlyosabbra vált kötelességének megfelelni, annak dacára, hogy ellenőrzési tevékenysége ezen idő alatt csupán a központi ellenőrzési szolgálat ellátására szorítkozott, A kormányhatóságok mellé rendelt számvevőségek pedig, amint erre jelentésemnek „1. Az állami számadási munkálatok rendes lebonyolítását akadályozó körülmények" cimü részében már részletesebben reámutattam, a háborús évek folyamán egyre súlyosabb helyzetbe jutottak, elannyira, hogy végső következményként — bár jórészt rajtuk kivül álló okokból — hátralékaikat áz utasításokban és rendeletekben szabályozott módon és a megállapított határidőre feldolgozni képtelenek voltak. A legfőbb állami számvevőszék látván a számvevőségek súlyos helyzetét. már a háború első évében felfüggesztette helyszíni vizsgálatok utján gyakorlandó ellenőrzési tevékenységét, nem akarván a helyszíni vizsgálat által még súlyosbítani a vizsgálat alá vont hivatalok személyzetének szolgálatát, mert a helyszíni vizsgálatok a vizsgálat érdekében szükségessé teszik a hivatalok könyveinek és számadásainak beható vizsgálatát, felvilágosítások kérését stb., ami a szolgálat menetében a zavart és a nehézségeket még csak növelte volna. A háború megszűnte után ebben a két időszakban helyszíni vizsgálatok csupán a főváros területén levő hatóságoknál és hivataloknál tartattak és pedig a) az 1918. évi november hő 1-től 1019. évi március hő 20-ig terjedő időszakban: a pénzügyministeri számvevőség központi csoportjánál, a budapesti IV. ker. állampénztárnál és a budapesti központi állampénztárnál, b) az 1919. évi március hő 21-től 1919. évi aur/usztus hő ti-üf terjedő időszakban: a budapesti IX. ker. állampénztárnál és az országos lakásbiztosságnál.