Zárszámadás, 1918-1919

Jelentés

38 Az előterjesztett kimutatások tartalma léhát csupán a kiadási utalványozást és a bevételi előírást öleli fel ugy a valódi-, mint az átfutó kezelést illetően. A lerovásnak, vagyis a tényleg foganatosított kiadásoknak és bevételeknek. valamint a cselekvő és terhelő hátralékok adatainak hiányában azonban e kimutatásokkal kapcsolatban nem áll módomban bemutatni az állam vagyonának és az állami adósságoknak változásait és álladékát feltüntető állami leltárt, sem pedig a lerovási eredményeken alapuló mérlegeket: a pénztári-, jövedelmi- és vagyon mérlegeket. Ugyanezen okokból mellőznöm kellett az állami főbb jövedelmi ágak, üzemek és intézetek kezelési eredményeinek, valamint az állami adósságokra és azokkal kapcsolatos követelésekre vonatkozó nyilvántartási és egyéb adatoknak ismertetését, úgyszintén á vonatkozó pontos adatok hiányában az ingatlan állami vagyon eladásáról, illetve elidegenitéséről szóló jelentést is. Végül az alapok és alapítványok kezelési eredményeire vonatkozólag tisztelettel megjegyzem, hogy az alapok és alapítványok kezelésének időszakok szerinti megosztása és előterjesztése iránt a törvény nem rendelkezvén, azokról az 1916/17 —1920/21. számadási éveket illetően is az 1921/22. számadási évről készítendő állami zárszámadás során fogok beszámolni. IV. A kimutatások beosztása és szerkezete. Az utalványozott kiadásokról és előirt bevételekről a jelen jelentésem kapcsán előterjesztett kimutatások beosztása a rendes állami zárszámadások beosztásához igazodik, a kiadások és bevételek fősommázatán kívül tartalmazván még azoknak osztályok, alosztályok és fejezetek szerinti összehasonlítását és összesítését, valamint a kiadásoknak és bevételeknek fejezetek, címek, rovatok és alrovatok szerinti részletezését is. A kimutatások szerkezete az 1914. évi XXVII. törvénycikkel megszavazott 1914/15. évi állami költségvetés rovatrendszerén épül fel. Ennek alapul vételére a m. kir. kormánynyal egyetértőleg az alábbi körülmények késztettek. Az 1914/15. évi állami költségvetés volt, a most szóban levő két időszakhoz viszonyítva, a legutolsó költségvetés, amely alkotmányos tárgyalás után törvényerőre emelkedett. Az ezt követő években az állami kiadásoknak és bevételeknek pontos előirányzatba vétele a háborús szükségletek meghatározhatatlansága folytán lehetetlen volt, minek következtében a kormány — az 1917/18. évi előirányzat kivételével, mely azonban törvényerőre nem emeltetett — mellőzte a rendes állami költségvetések egybeállítását, az állami számvitelrőLszóló 1897. évi XX. t.-c. 19. §-ában előirt módon azonban időről-időre külön törvényben felhatalmazást kért és kapott arra, hogy az állami kiadásokat az 1914/15. évi állami költségvetési törvény keretében fedezhesse, az állam jövedelmeit folytatólagosan beszed-