Zárszámadás, 1914-1915

Jelentés az 1914-1915. évi zárszámadásról

18 a lefolyt év állami háztartásában gyökerező bevételeket és kiadásokat a költségvetési évet közvetetlenül követő három hónapon át ínég az illető lefolyt év kezelése javára és terhéré utalványozhatták illetve előirhatták. Ugyanezen törvény 2. §-a pedig egyes hitelekre nézve a tárgyéven tul még egy évi és a beruházási hitelekre nézve általában a tárgyéven tul még két évi felhasználási időt állapítván meg, ezzel véget ért a számviteli törvény 27. §-ában körülirt „hitellekötés" is, amelynek helyét ,— a hitel maradványok folytatólagos felhasználásának biztosítása érdekéhen — a „hitelátvitel" foglalta el. Ezen törvényes rendelkezésekre való tekintettel az 1914/15. költségvetési évben sem pótutalványozás (pótelőirás), sem hitellekötés már nem történt, ami a kezelési eredmények s különösen a sok helyen kisebb-nagyobb összeggel jelentkező hitelmegtakaritások alakulására természetesen igen nagy befolyással voll, mert eddig ugy a pótutalványozás, mint a pótutalványozás alakjában jelentkező hitellekötés a „folyó évi utalványozás" összegét emelvén, nagy mértékben csökkentöleg hatott a hitéimaradványokra. A pótutalványozás és a hitellekötés eltörlése, valamint a hitelátvitel életbeléptetése sok irányban szükségessé tette eddigi számviteli szabályaink és eljárásaink módosítását. E feladatnak a magyar mínistertanács által a legfőbb állami számvevőszék elnökének egyetértésével kiadott utasítás volt hivatva eleget tenni. Ezért s mert a szóban forgó 1915. évi XII. t.-cz. a többek közt annak egyetértő megállapítását is a kormányra és a legfőbb állami számvevőszék elnökére hagyta, hogy az 1914/15. évi költségvetési hitelek közül melyekre nézve legyen a tárgyéven lul még egy évi felhasználási idő igénybe velietö, helyén valónak találtam az eddigi számviteli rendszerünket szervesen érintő, többször hivatolt 1915. évi XII. t.-cz. végrehajtásáról külön jelentést intézni az országgyűléshez. E jelentésem a zárszámadási jelentés G. Egyéb jelentések" csoportjában a 2. pont alatt van beiktatva. c) Az egyre duló világháború az 1914. év derekán vévén kezdetét, az 1914/15. költségvetési és számadási év mindvégig háborús viszonyok közt telt el. Elsősorban maga az állami gazdálkodás állván a háborús viszonyok hatása alatt, ezt a hatást az állami zárszámadás sok irányban tükrözteti. Mivel azonban egyfelől a kiadások elszámolásánál ezuttal is követni kellett a számviteli törvényben és különböző törvényes utasításokban, valamint az 1914/15. évi állami költségvetésben és az azt kiegészítő törvényekben az elszámolást illetően foglalt szabályokat, másfelől pedig a kiadások mellett a bevételek alakulása, a leltári vagyon változása és más tényezők is figyelembe veendők annak megítélésénél, hogy a háború kapcsán minő terhek hárultak az államra, az állami zárszámadás ugy, a hogy azt a fennálló szabályok szerint szerkeszteni kellett és szerkesztve is van, nem lehet alkalmas annak a kimutatására, hogy a háború általában