Zárszámadás, 1913

Jelentés az 1913. évi zárszámadásról

TÜLKIADÁSOK STB. A „fiENDES" KEZELESNEL. Kiadási többlet volt: az „Ideiglenes nyugdijak" rovaton a „Végleges nyugdijak" rovaton az „Özvegyi nyugdijak" rovaton a „Nevelési járulékok" rovaton a „Nyugdijmegváltás, végkielégítések, temetési •238.164 K 62 f, 915.304 „ 01 „ 843.303 „ 89 „ 80.565 „ 63 „ Nyugdijak. járulékok" rovaton és ezenkívül a zárszámadásban külön nyitott » Életjáradék" rovaton 1.120 oly kiadás merült fel. melyről költségvetésileg gondoskodva nem volt; összesen . 2,140.230 K 33 f; levonva ebből a többi rovaton elért megtakarítást 42.386 „ 44 ft, marad tűi kiadás mint fent 2,097.843 K 89 f. A túlkiadás egyik oka az, hogy az 1912. év végével érvényben maradt s az 1913. évre áthozott végellátások összege az előirányzott hitelt jóval meghaladta s így az 1912. évi LXV. t.-czikken alapuló igények kielégítésére megfelelő hitel nem állott rendelkezésre. A hiteltúllépés főoka azonban a következő : Az 1912. év folyamán számos alkalmazott halasztotta el nyugdíjazási kérvényének beadását, mert az illetők nem kívántak az uj nyugdíjtörvény életbeléptetéséi közvetlenül megelőző időben kedvezőtlenebb ellátás mellett nyugdíjba menni, számos oly alkalmazottat pedig, akikre nézve a nyugdíjazás feltételei már az 1912. évben beállottak, méltányossági okokból maguk a felettes hatóságok tartottak vissza a tényleges szolgálatban. Ennek folytán s figyelemmel arra, hogy az említett törvény 11. §-ának kedvezménye mellett nyugdíjazandók közül az 1913. évben egyszerre hat évfolyamot (a 35- 40 évet szolgálókat) kellett végellátásban részesíteni, a nyugdíjazottak száma az előző éviekkel szemben szinte ugrásszerű emelkedést mutat. Lényegesen hozzájárult a kiadási többlet növeléséhez, hogy az uj nyugdíjtörvény értelmében úgy az alkalmazottak, mint azok özvegyei és árvái is magasabb összegű ellátásban, nyugdijmegváltásban. végkielégítésben és temetési járulékban részesülnek, továbbá, hogy az idézett törvény 80. és 81. §-a alapján az 1912. évben megállapított nyugdijak helyesbítettek, illetőleg az 1912. évi január hó l-jét megelőző időben megállapított özvegyi nyugdijak 20%-kal felemeltettek. Az újonnan nyitott „Életjáradék" rovaton kimutatott kiadás azért merült fel, mert egy nyugalmazott curiai tanácselnök szülötlen árvája részére, aki teljesen munka- és keresetképtelen s e mellett még költségesebb ápolást igénylő beteg is, az 1912. évi LXV. t.-cz. 76 §-a alapján a pénzügyminister előzetes hozzájárulásával megfelelő életjáradék folyósittatott. 9