Zárszámadás, 1909
Jelentés az 1909. évi zárszámadásról
299 /. alrovathoz. A gödöllői komnauradalom haraszti majorjában lévő S$dmiveléstehénistálló tetőszerkezete az 1908 1909. évi hosszú tél és nedves időjárás J mmistenum. következtében annyira megrongálódott, hogy a műszaki közegek véleménye szerint annak összeomlásától kellett tartani. Minthogy pedig a teheneket máshol elhelyezni nem lehetett s a tetőzetnek főleg szeles avagy viharos időjárás esetén könnyen bekövetkezhető összeomlásakor nemcsak állatokban, de emberéletben is kár származhatott volna, a szóban lévő istálló tetőzete a ministertanács hozzájárulásával helyreállíttatott s amennyiben ezen előre nem látható munkálat fedezetéről az 1909. évi állami költségvetésben gondoskodás nem történhetett, a felmerült költségeket szabályainknak megfelelően ily módon kellett elszámolni. 2. alrovathoz, A pusztaszentgyörgyi iskolaépület falai talajsülyedés folytán annyira megrepedeztek, hogy az épületben való tartózkodás életveszélyessé vált. a miért is az épületből nemcsak az ott lakó tanítónőt kellett kilakoltatni, hanem a gyermekek oktatását is ideiglenesen más helyiségben kellett végeztetni. Minthogy a tanterem gyanánt és a tanítónő elhelyezésére ideiglenesen kijelölt helyiségeket, amelyek nem is voltak megfelelők, eredeti rendeltetésüktől huzamosabb ideig elvonni nem lehetett, az iskolaépületet sürgősen helyre kellett állítani, ami a ministertanács hozzájárulásával megtörtént. A felmerült kiadásokat természetüknél fogva és a fennálló szabályok rendelkezései értelmében költségvetési hitel hiánya miatt előirányzat nélküli kezelésként kellett elszámolni. 7. czim. Állategészségügy. Előirányzat nélküli kiadás. ö. rovat. sertés pestis ellenei kísérletek folytatásának költségeire: utalványoztatott . 134.978 K 27 f, melyet a minister a következőképen indokol : Közgazdasági és állategészségügyi érdekekre való tekintettel, a sertés pestis által okozott károsodásoknak csak részben való megakadályozása is egyik legsürgősebb megoldásra váró kérdése az állategészségügynek és mezőgazdaságnak, miután pedig a budapesti állatorvosi főiskola által a sertés pestis ellen végzett kísérletek beigazolták azt. hogy az ojtás ha nem is védi meg teljesen az összes sertéseket, de mégis olyan jelentékenyen leszállítja az elhullásokat, hogy az ebből eredő haszon a védő ojtást mindenesetre előnyösnek tünteti fel és mert ezek a kísérletek kilátást nyújtanak arra is. hogy az eljárást a jövőre tökéletesbiteni lehet, elodázhatatlanul szükséges volt a kísérletezésnek ez irányban való folytatása, valamint az is. hogy az ojtóanyag - bár csak korlátolt mennyiségben — már most a gazdaközönség rendelkezésére bocsáttassák. E czélból a kísérleteknek nagyobb arányban való folytatása határoztatott el és e végből szükséges volt kísérleti telepet bérelni, berendezni és állandóan nagyobb számú sertéseket kísérletek czéljaira készletben tartani és felhasználni, 38*
