Zárszámadás, 1908

Jelentés az 1908. évi zárszámadásról

3Í-2 TÚLKIADÁSOK STB. A ,BEBUHÁZÁSOK"-NÁL i oMiaivvio- pajtára elkerülhetetlenül szükség volt. a leégett szénapajta helyett 1908. év folyamán uj szénapajtát kelleti építeni, amely kiadás megfelelő hitel hiányában a ministertanács hozzájárulásával előirányzat nélküli beruházásként volt elszámolandó. Az előirányzaton kiviili kiadás a lüzkárbiztositási téritményként befolyt. s ugyanezen ágazat 1907. évi rendkivüli bevételeinél az előirányzaton kivül elszámolt 3.590 Kval nagyrészt ellensúlyozva van. 8. rovat. mezöhegyesi ménesbirtokon: utalványoztatott '2.599 K 15 f, mely kiadás kél alrovat közi oszlik meg, u. m.: 1. egy leégett réz- és vasőntömühely felépítésére fordíttatott 1.862 „ 65 „ 2. az élövizcsatorna czéljaira vásárolt terület vételára fejében utalványoztatott 736 „ 50 „ együtt mint fent . . 2.599 K 15 f. Az I. alrovatra nézve előadja a minister, hogy a mezöhegyesi ménesbirtok gépműhelyéhez tartozó vas-és rézöntömühely 1908. évi junius havában tűzkár folytán megsemmisült. Az önlömühelyre a ménesbirtoknak elodázhatatlanul szüksége volt. mert ennek hiányában idegen öntödékben aránytalanul drágábban kellett volna a szükséges öntvényeket beszerezni, ezenkívül minthogy az idegen öntödék esetleg nem szállították volna az öntvényeket mindenkor kellő időben — a ménesbirtok gépműhelyében hosszabb ideig tartó üzemzavarok is állhattak volna elő. Az említett körülményekre való tekintettel a kincstár további károsodásának elkerülése végett a vas- és rézöntömühely a ministertanács hozzájárulásával felépíttetett s a felmerülő költség az előirányzat keretén kivül nyert elszámolást. Ezen kiadás a biztosító társulat állal tizetett 1.040 K kártérítési összeggel részben ellensúlyozva van, a mely kártérítési összeg ezen ágazat 1908. évi zárszámadásában, mint előirányzat nélküli rendkívüli bevétel nyert elszámolást. Ami a 2. alrovat alatt elszámolt kiadási illeti, erre nézve előadja a minister. hogy a mezöhegyesi ménesbirtokon, főleg az iparvállalatok létesítése folytán, megnövekedőt vízszükséglet kielégítésére az 1888—1889. években élövizcsatorna létesíttetett, amely a Maros vizének odavezetése átal elegendő vizet szolgáltat. Az élövizcsatorna létesítésekor több idegen terület lett elfoglalva, amelyek közül az aradi határban fekvő egyik 800 négyszögöl kiterjedésű terület telekkönvvileg 1908. évig még mindig egy kiskorú tulajdona gyanánt sze repelt. kinek képviseletében az emiitett ingatlan ára és járulékai iránt a kincstár ellen per indíttatott. Minthogy sem az élövizcsatorna létesítésekor igénybe vett területek kártalanítására vonatkozó iratok között, sem az aradvármegyei árvaszék levéltárái) n a megejtett kutatások alkalmával nem lehetett oly okmányt találni, amelylyel az einlitelt ingatlanért járó kártalanítási összeg kifizetését