Zárszámadás, 1908
Jelentés az 1908. évi zárszámadásról
160 TÚLKIADÁSOK STB. A „KEND ES" KEZE EES NEL. Ki-r skcíic a ministertanáes hozzájárulásával azért nem zárkózhattam el, mert az illető igazgatóhelyettes már évek hosszú sora óta a többi államvasuti igazgatókkal " nis ," riu m azonos felelőséggel járó teendőket lát el. s minthogy üresedés hiányában mindezideig nem lehetett előléptetni, ez okból kénytelen voltam a többi vezető állásban levő tisztviselők és az általa élvezett illetmények között mutatkozó feltűnő aránytalanság részbeni megszüntetése végett a fenti összeget fizetés természetével biró személyi pótlék gyanánt engedélyezni; megjegyezvén, hogy e személyi pótlék fedezetéről az 1909. évi állami költségvetésben már gondoskodás történt." 2. rovat. Dologi kiadások: megszavaztatott 9,999.4-50 K — f, utalványoztatott 12,060.527 „ 69 „ túlkiadás 2,061.077 K 69 f. Túlkiadás merült fel : 1. az utazási, költözési és helyettesítési költségeknél 1,554.223 K 75 f, 2. a hivatali és irodai szükségleteknél 188.488 „ 35 a törvénykezési és közjegyzői költségeknél 47.153 » 68 n 4. a hivatali helyiségek bére és fentartásánál 113.002 n 21 » 5. a leszámoló hivatalok dologi kiadásaihoz való hozzájárulásnál 15.213 n 30 6. a közúti forgalomra szolgáló hidaknál .... 13.351 n 10 7. a vasút tartozékát képező házak kezelési és fenntartási költségeinél 15.423 » 31 >5 8. az egyéb dologi kiadásoknál 133.051 » 09 ?? összesen 2,079.906 K 79 f, levonva ebből az adók és közterheknél elért megtakarítást 18.829 10 » marad túlkiadás mint fent . 2.061.077 K 69 f. /. tételhez. Az utazási, költözési és helyettesítési költségeknél előállott tetemes túlkiadásokból esik: az igazgatóságra 3.129 K 35 f, az üzletvezetőségekre . . . 2 12.357 ?? 78 V) a külszolgálatra . . 62 íj együtt mint fent .... K H ~ /;) f. Mindenekelőtt megjegyzi a minister, hogy a kiküldetésekkel és helyettesítésekkel járó utazási költségeket általában emelte az a körülmény, hogy az 1907. évi szeptember hóban életbeléptetett uj szolgálati- és illetmény-szabályzat a napidijak felszámítására nézve kedvezőbb módozatokat és egyes fizetési osztályok illetve csoportok részére magasabb napidijakat állapított meg. Ezen határozmányok pénzügyi kihatására nézve azonban a költségvetés szerkesztése alkalmával csak megközelítő számitások voltak tehetők; az ezek alapján felvett i