Zárszámadás, 1907

Jelentés az 1907. évi zárszámadásról

102 TÚJJKIADASOK STB. A „RENDES" KEZELÉSNÉL. Pénzügy- A pénzügyminister közlése szerint ugyanis a székesfőváros az 1888. évi umstenum. XXXV. t.-cz. 69. §-a alapján részesül az állami italmérési jövedék tiszta jövedelmi többletében. E részesedés fejében a székesfőváros 1890-től fogva állandóan részesült előlegben s ez az előleg mindig az utalványozás évében lett végleg elszámolva. A mint az 1901. évi XVIII. t.-cz. alapjául szolgált törvényjavaslat indokolásából kitűnik, az 1899. évi VI. t.-cz. 1. §-ának első bekezdése értelmében az 1899. év folyamán kifizetendő átalányösszegek azt a részesedési összeget voltak hivatva pótolni, mely az 1888. évi XXXV. t.-cz. változatlan fenmaradása esetén az 1898. évre ugyan, de az 1899. év folyamán lett volna kifizetendő. Az 1901. évi XVIII. t.-cz. az 1899. évi VI. t.-cz. 1. §-ának rendelkezéseit olykép módosította, hogy a kérdéses átalányösszegek az 1902. évtől kezdve nem a tárgyévet követő év junius és deczember havának végével, hanem a tárgyévet követő év január havában egy összegben legyenek kifizetendők. Ha e törvény a székesfővárosra nézve szószerint. végrehajtatott volna, a főváros háztartásában zavar merült volna fel, mert a székesfőváros az 1901. évi részesedést előlegképen 1901. évben megkapta s az 1902. évi január hóban e czimen mitsem kapott volna s a következő részesedést csak 1903. évi január hóban vehette volna fel. Ezért a székesfőváros az 1901. évi XVIII. t.-cz. törvényerőre emelkedése előtt biztosíttatott, hogy a jövőben is mindenkor az előző év folyamán előlegképen ki fog utalványoztatni részére a következő év január havában esedékessé válandó átalányösszeg. A székesfőváros háztartásában beállható zavarok elkerülése végett tehát az előlegrendszer fentai tátott, s minthogy a székesfővárosnak az emiitett törvények alapján tényleg joga van minden évben egy évi részesedést helyettesítő átalányösszegre, ennélfogva ez az átalányösszeg, a pénzügyminister felfogása szerint, mint eddig, a jövőben is előlegképen utalvángozandó lesz. Habár az állami számvevőszék a pénzügyminister ezen állásfoglalásáról az 1906- évi zárszámadási jelentés utján már beszámolt, mindazonáltal kötelességszerűen vél eljárni, a midőn az 1907. évi kezelésben előforduló hasonló kiadási tételt a minister indokainak ismételt előadásával az országgyűlésnek szintén bejelenti* 8 rovat. A magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezése folytán nyújtandó segélyezés, illetve kártalanítás az 1899. évi VI. t.-czikk 4. és 5. §-a illetőleg az 1901. évi XVIII. t.-czikk 1. §-a alapján: megszavaztatott 1,700.000K — f, utalványoztatott 1,748.763 „ 26 „ túlkiadás 48.763 K 26 f. A minister indokolása szerint e túlkiadásnak az az indoka, hogy a boritalés a husfogyasztási adók beszedési jogáért a segélyezésre jogosult városok által fizetendő megváltási összegek emelkedése s a husfogyasztási adópótlék bevételeknél