Zárszámadás, 1906
Jelentés az 1906. évi zárszámadásról
62 TÚLKI ADÁSOK STB. A „ItENDES" KEZELÉSNÉL. Nyugdijak, helyesen a „kegydijak" rovatán lettek volna elszámolandók. Ez irányban az állami számvevőszék az 1905. év folyamán a honvédelmi ministerrel tárgyalást folytatott (lásd: az állami számvevőszék 1905. évi zárszámadási jelentésének 57. lapját), amely tárgyalás során a minister azt a felvilágosítást adta, hogy az esetről-esetre egyénenkint engedélyezett kedvezményes nyugdijilletmények az engedélyezésre vonatkozó legfelsőbb elhatározásban mindenkor „nyugdíjpótlékok"-nak minősíttettek és ezen alapon lettek azok a „végleges" és „ideiglenes" nyugdijak rovatán utalványozva, illetve elszámolva. Megjegyzi továbbá az állami számvevőszék, hogy a ministeri indokolásban a „nyugdíjpótlékok* összege gyanánt említett 12.459 K 25 frel szemben az állami számvevőszék ide vonatkozó jelentésében, mely a zárszámadási jelentés G. „Egyéb jelentések" csoportjában a „kedvezményes nyugdijak"-ról szóló jelentésben a honvédelmi ministerium 1. tétele után a 2 — 60. tételek alatt található, ily czimen csak 9.293 K 60 f lett kimutatva A két összeg között mutatkozó 3.165 K 65 fnyi különbözet egyfelől onnan ered, hogy a minister által indokolt összegben 3.318 K 15 f erejéig oly „nyugdíjpótlékok" foglaltatnak, a melyek az 1906. év folyamán, de a pótutalványozási időszak után lettek az 1905. évre visszamenőleg engedélyezve és igy az 1905. évre esedékes összegek is az 1906. évi zárszámadásban nyertek elszámolást; viszont azonban nem szerepelnek a ministeri indokolásban emiitett összegekben 152 Iv 50 f erejéig oly „nyugdíjpótlékok", a melyek ideiglenes természetnek és a melyeket a honvédelmi minister ezen ideiglenes természetüknél fogva nem talált az indokolásában 12.459 K 25 frel számjelzett végleges „nyugdíjpótlékok" összegébe felveendőnek. Ezek mellett indokolást igényel még a számviteli törvény 22. §-a alapján az „Ideiglenes nyugdijak" rovaton egy elmebeteg honvéd őrmester neje részére férjének az elmebetegek gyógyintézetében való ápolása tartamára utalványozott évi 120 K tartásdíjból az 1906. évi november és deczember hóra eső 20 K kiadás is, melyről a költségvetésben gondoskodva nem volt, s a melyet a minister, tekintettel arra, hogy ily tartásdijak engedélyezése a nyugdijszabályokon nem alapul, a következőképpen indokol: „A rokkantak házában, vagy valamely polgári tébolydában elhelyezett elmebeteg m. kir. honvéd legénység azelőtt mint tényleges állománybeli illetékes csapattesténél vezettetett nyilvántartásban és az ily elmebeteg nős legénység családja a m. kir. honvédség számára kiadott illetékszabályzat I. részében foglalt határozmányokhoz képest a tényleges állományú legénység számára rendszeresített eltartási illetékekben részesittetett." „A kincstárra nagyobb teher háramlanék, ha az illető elmebeteg honvéd őrmester neje és két elláttatlan gyermeke a tényleges állományú honvéd legénység családjai számára rendszeresített eltartási illetékekben részesittetett volna, miért is czélszerübbnek mutatkozott azt az eljárást léptetni életbe, a mely szerint a rokkantak házában, vagy valamely polgári tébolydában elhelyezett elmebeteg honvéd