Zárszámadás, 1905

Jelentés az 1905. évi zárszámadásról

15 oly utalványozások, mélyek az 1904. év végéig törvényes rendelkezéseken alapultak, de ezt a törvényes alapot az 1905. év óta az illető törvények hatályának megszűnte miatt elvesztették (ilyen az 1899 : XLVIII. t.-czikk alapján az igazságügyministeriumban ideiglenesen alkalmazott itélőbirák és ügyészek üg}

re, továbbá a zárt városok és nyilt községek részesedése az italmérési jövedék tiszta jövedelméből az 1899. évi VI. s illetve 1901. évi XVIII. t -czikk értelmében); végre oly utalványozások, melyek azért történtek vagy azért hagyattak érvényben, mert valamely törvény — a törvényhozás rendelkezésétől vagy czélzatától eltérően — a tervbe vett időpontig végre nem hajtatott (ilyen az 1904. évi XXXVI. t.-czikk értelmében rendelkezései állapotba helyezendő állami anyakönyvi felügyelők ügye). Az ezekre vonatkozó tárgyalásokat és felvilágosításokat ugyancsak a zárszámadási jelentés B. részében az érdeket ágazatoknál adom elő. e) Számviteli törvényünk és az annak végrehajtása tárgyában kelt utasítás, valamint egyéb számviteli szabályaink a költségvetési felhatalmazás nélkül való időszak alatt is csorbittatlanul érvényben levén, az ebbeli határozmányokkal szemben tapasztalt bárminemű eltéréseket az állami számvevőszék esetről-esetre észrevétel tárgyává tette s a mennyiben a tárgyalások az észrevételeket el nem oszlatták, erről az állami számvevőszék a zárszámadási jelentés B. részében az illető ágazatoknál jelentést tesz az országgyűlésnek. Különös jelentőséggel birnak ebben a tekintetben a következő f), g) és h) pontok alatt emiitett kérdések, a mikről külön-külön jelentésekben számolok be. f) Költségvetés hiányában sem költségvetési hitelről, sem hitellekötésről szó nem lehetvén, az állami számvevőszéknek a többek közt ügyelnie kellett arra, vájjon nem tesz-e a kormány -— esetleg hivatkozással a számviteli törvénynek a hitellekötésről szóló 27. és 28. §-ára — oly intézkedést, a melylyel bizonyos összegeket költségvetési felhatalmazás nélkül is a hitellekötésre nézve előirt módozatok szerint későbbi években leendő felhasználás czéljából kiutalványoz, ekkép az illető összegeket hosszabb időre is elvonván a törvényhozás részéről előzetesen gyakorlandó budgetjogi felhatalmazás és ellenőrzés elől. A kormány eljárását ebben az irányban, valamint az állami számvevőszék észrevételeit és a tárgyalás eredményét az „Egyéb jelentések" közt a 2. sorszám alatt fölvett külön jelentés ismerteti. g) A számviteli törvény 37. §-a értelmében az ingatlan állami vagyon elidegenítése, a törvényben emiitett kivételektől eltekintve, csak külön felhatalmazó törvény alapján történhetik meg. Az ilyen elidegenítések tehát a költségvetési szempontok mellett főkép a külön törvényes felhatalmazás tekintetéből is birnak fontossággal. Az országgyűlést az állami számvevőszék részéről az ingatlan állami vagyon elidegenítése körül szerzett tapasztalatokról is részletesen tájékoztatni kívánván, e tárgyról külön jelentéssel számolok be, mely a zárszámadási jelentés G. részében az „Egyéb jelentések" közt a 3. sorszám alatt fordul elő.