Zárszámadás, 1903
Jelentés az 1903. évi zárszámadásról
62 TÜLKIADÁSOK STB. A „RENDES'' KEZELÉSNÉL. Állami Itt is megjegyzi a minister, hogy a rovat szükségletét pontosan előirányozni adósságok. ner a leliet, mert lehetetlen előre tudni, hány és mily arányú váltságmüvelet fejeztetik be és terjesztetik fel a törvényszékek által a kárpótlási összegek utalványozása czéljából. 7. czim. Az 1902. évi V. t.-cz. 7. §-a alapján a magyarországi városoknak ós községeknek kiadott 47 2°/o _ka l kamatozó kötvények kamatai: megszavaztatott 4,848.264 K — f, utalványoztatott 4,880.271 „ 03 „ túlkiadás 32.007 K 03 f. Ezt a hiteltúllépést a minister azzal indokolja, hogy az 1902. évi V. t.-cz. 7. §-ában nyert felhatalmazás alapján a városok és községek nevére szóló kötvények az 1903. év folyamán nem kerültek feloldás, illetve beváltás alá olyan mértékben, mint az italmérési kártalanítási kölcsönnél az előző években szerzett tapasztalatok alapján várni lehetett; minek következtében a kamatszükségletnél sem következett be a csökkenés olyan arányban, a mint az a szükséglet költségvetési előirányzása alkalmával számitásba vétetett. 9. czim. Az 1880. évi VIII., 1881. évi XI. és XXXII., 1887. évi XXXII., 1888. évi VI. és 1892. évi XXI. t.-cz. alapján kibocsátott 4%-os magyar aranyjáradék kölcsön. 2. rovat. Kezelési költségek: megszavaztatott 198.924 K — f, utalványoztatott 247.803 „ 16 „ túlkiadás 48.879 K 16 f. Ezen túlkiadás indokolására a minister a következőket adja elő: A 4%-os magyar aranyjáradék kölcsönhöz tartozó czimletek szövege szerint: 10 ar. frt = 25 frankkal = 20'25 német birod. márkával = 1 font sterlinggel. Minthogy azonban valójában 10 ar. frt nem ér egészen 1 font sterlinget, hanem ennél valamivel kevesebbet, nevezetesen 0'99118 font sterlinget, a kötvénybirtokosra előnynyel jár, ha a kamatokat angol valutában veszi fel. Ezen körülmény folytán a kamatszükséglet a font sterling alapul vételével akként irányoztatott elő, hogy 1 font sterling a koronaérték pénzlába szerint 24 K 02 frel vétetett számításba. A berlini és párisi piaczokon azonban a beváltási érték a londoni váltónak a berlini és párisi tőzsdén jegyzett árfolyamától van függővé téve. A szelvények esedékességi időpontjában a párisi tőzsdén jegyzett árfolyam kisebb, a berlini tőzsdén jegyzett árfolyam ellenben nagyobb volt az előirányzat szerkesztésénél alapul vett 24 K 02 f értékaránynál és a szelvények túlnyomóan a berlini tőzsdeárfolyam szerinti értékben kerültek beváltás alá. Ennek következtében az 1903. évben a törvényes értékarány és a tényleges beváltási érték közötti külömbözet 48.879 K 16 frel több kiadást eredményezett,
