Zárszámadás, 1903

Jelentés az 1903. évi zárszámadásról

246 KEVESEBB BEVÉTELEK STB. A ,.RENDES" KEZELÉSNÉL. Pénzügy- a bevételi visszamaradást a minister indokolása szerint a kereskedelmi mim num. ^ ipari élet általános pangásának a forgalomra, különösen pedig az épitő iparra gvakorolt, visszahatása idézte elő. Az állami számvevőszék megjegyzi, hogy e czimen bevételre az az összeg irányoztatott elő, mely a budapesti állami hidak bevételeiből a kezelési kiadásoknak — ide értve az 1870. évi XXX. t.-cz. alapján létesitendő tartalékalapra forditandó összeget is, — valamint az 1893. évi XIV. t.-cz. rendelkezéseihez képest a budapesti uj dunai hidak építési alapjára forditandó összegnek fedezésére szükséges. Ez utóbbi czélra forditandó ugyanis a már létező budapesti állami hidak tiszta bevételeinek 1,300.000 Kán felüli része. A zárszámadás részletezése szerint a Budapesten létező állami hidak bevétele volt 1,601.292 K 44 f, a tulajdonképeni kezelési kiadások tettek 269.688 „ 96 ft, a tiszta bevétel tehát 1,331.603 K 48 f; ebből a sorsolási kölcsönnél elszámoltatott 1,300.000 „ — f, marad a tiszta bevételből az uj dunai hidak alapja javára . 31.603 „ 48 f. Ezen utóbbi 31.603 „ 48 f is a tulajdonképeni kezelési költségek (1. fentebb) . . . . 269.688 „ 96 f, együtt .... 301.292 K 44 f a költségvetés berendezésének megfelelően a rendes kiadások XVIII. fejezetének 33. czime alatt van előirva. A zárszámadási adatokból kitetszik, hogy az esetben, ha a kezelési kiadások az e czélra előirányzott 390.547 Kt elérték volna, az 1,601.292 K 44 frel előirt bevételből csak 1,210.745 K 44 f, vagyis 89.254 K 56 frel kisebb fölösleg maradt volna, mint a mekkora fölösleg szükséges ahhoz, hogy a sorsolási kölcsönhöz átutalt 1,300.000 K hiánytalanul előírható legyen, a budapesti uj dunai hidak építési alapjának pedig mi sem jutott volna. Hogy tehát a sorsolási kölcsönhöz az e czimen előirányzott 1,300.000 K bevétel teljes összegében átutalható és ezenfelül a budapesti uj dunai hidak épitési alapja javára is 31 603 K 48 f előirható volt, ezt a kezelési kiadásoknál elért megtakarítások tették lehetővé. A rendes kiadások kezelésében ugyanis 126.452 K 54 frel kevesebb utalványoztatott, mint előirányozva volt, viszont azonban 5.594 „ 50 f előirányzatnélküli átmeneti kiadás is merült fel, a mi tisztán 120.858 K 04 f vagyis oly összegű megtakarítást jelent, mely a fentiek szerint a sorsolási kölcsönnél az 1,210.745 K 44 fen felül előirt 89.254 K 56 f és a budapesti uj dunai hidak épitési alapja javára előirt 31.603 K 48 f együttes összegének megfelel. 30. czim. Áliami ingó vagyon: előirányoztatott 163.431K — f, előiratott 151.311 „ — „ kevesebb 12.120 Kval.