Zárszámadás, 1900

Jelentés az 1900. évi zárszámadásról

„A személyi járandóságoknál a 128.852 K 84 f túlkiadás legnagyobb részt onnan eredt, hogy az 1900. évi állami költségvetésben 1.400 állami elemi népiskolai tanitó részére előirányzott összesen 140.000 Kval szemben az 1893. évi XXYI. t.-cz. világos rendelkezései értelmében állami elemi tanitók évötödös korpótlékaira 243.37 2 K esedékes korpótlékot, tehát az előirányzottnál 103.372 Kval többet kellett tényleg kiutalványozni. Ezen törvényen alapuló túlkiadáson felül ugyanezen rovatnál 25.480 K 84 f további túlkiadást a meglevő állami elemi iskolák fejlesztése idézett elő, a mit részint fennálló szerződéses kötelezettségek miatt, részint az államnak iskolafentartói kötelezettségéből kifolyólag halasztani nem lehetett. Az állami elemi népiskolák dologi szükségleteinél mutatkozó 31.140 K 08 f túlkiadás onnan eredt, hogy az állami elemi iskolák száma 200-zal szaporodott, sőt az egyes már meglevő állami elemi iskolákat is fejleszteni kellett, a mi a dologi szükségletek jelentékeny emelkedésével járt." 3. rovat. Uj iskolák felállítására: megszavaztatott 160.000 K — f, utalványoztatott ........ 231.545 „ 43 „ túlkiadás 71.545 K 43 f. A túlkiadás indokolására a minister a következőket adja elő: „Az uj állami elemi népiskolák felállítására előirányzott 160.000 Kval szemben mutatkozó 71.545 K 43 f többköltség abból eredt, hogy az 1900. évi költségvetési indokolás szerint 1900. szeptember 1 -ével felállítani tervezett állami elemi népiskolák legfontosabbjait már az 1900-ik évi január 1-én meg kellett nyitni, részben tanügyi szempontból, részben pedig a községi hozzájárulásoknak a polgári év szerint való egyszerűbb elszámolása czéljából. Ezzel szemben azonban nemcsak az 1900. évben újonnan szervezett iskolákra nézve az állami költségvetésben az 1900. év egyharmadára előirányzott 32.000 K községi hozzájárulás, hanem a községek egész 1900. évi hozzájárulásaképen, az 5% iskolai pótadó hozzájárulást nem is számitva, 131.750 K, vagyis az előirányzatnál 99.750 Kval több fedezet folyt be, részint közvetve az állami iskolák pénztárába s onnét mint jövedelmi fölösleg az adóhivatalokba, részint közvetlenül az állampénztárba, Ezen jövedelemtöbbletből tehát a jelzett 71.545 K túlkiadással szemben 28.205 korona több fedezet mutatkozik, a mihez szintén fedezetül járul: az államosított, államilag segélyezett községi elemi iskolák felszabadult és az állami elemi iskolák szükségleteire felhasználható államsegély összege, a mi az 1900. év folyamán 18.056 K volt, együtt e két tétel 46.261 Kt tett ki. Ekkép a nem újonnan szervezett régibb állami elemi iskolák személyi kiadásainál mutatkozó 25.480 K 84 f és ugyanezezen állami elemi iskolák dologi szükségleteinél felmerült 31.140 K, összesen 56.620 K túlkiadással szemben a