Zárszámadás, 1900

Jelentés az 1900. évi zárszámadásról

és a valódi és átfutó terhelő hátralékok növekedésének számbavétele után — mutatkozó 129'735 millió K tiszta gyarapodás. Az állam összes vagyona ezek szerint az 1900. évben egészben véve tisztán 105-099 millió Kval gyarapodott—, s értéke az 1900. év végével nettó összegben 1,41 6*573 millió K volt. Állami adósságaink álladéka az 1900. évben tisztán 103-349 millió Kval növekedett, mely tiszta gyarapodás a 118*370 millió K bruttó gyarapodás és 15-021 millió K bruttó apadás egybevetéséből áll elő. A bruttó gyarapodásból 106-515 millió K az 1892. évi XXI. és 1900. évi VIII. törv.-czikkek alapján ujabban kibocsátott 4%-os magyar koronajáradékkölcsönre esik, a többi 1T855 millió K az egyes tárczák körében beruházási czélokra fölvett adósságok szaporulatát képezi. Összes állami adósságaink álladéka az 1900. év végével 4,627'828 millió K. A kormány igazgatása és kezelése alatt álló azon alapok és alapítványok vagyon álladéka, a mely alapok- és alapítványoknak kezelési eredményei az egyes ministeriumoktól vett adatok alapján a jelentés D.) részében közöltetnek, az 1900. év végével 162-539 millió K volt. i Az 1870. évi XVIII. törv.-czikk 23. §-ában foglalt kötelességemnél fogva egyúttal a következőket van szerencsém jelenteni: 1. Részint azon czélból, hogy az állami zárszámadás minél áttekinthetőbb képet nyerjen; részint az uj számviteli rendből kifolyólag és czélszerüségi okokból; részint a képviselőház zárszámadási bizottságában kifejezett kívánságokban foglaltaknak óhajtván megfelelni, a mult évben is egyik-másik irányban módosítottam és kiegészítettem a zárszámadások berendezését, a miről az „Egyéb jelentések" (G. csoport) 1. tétele alatt van szerencsém beszámolni. 2. A számviteli szolgálatnak és ellenőrzésnek nagy hátránya, hogy a különböző számviteli utasitások és szabályok egybegyűjtve nincsenek. Nemcsak czélszerünek, hanem szükségesnek is mutatkozik, hogy a különböző utasitások és szabályok lehetőleg gyűjteménybe foglaltassanak, de legalább is egy szakszerű mutató segítségével könnyebben hozzáférhetőkké és tanulmányozhatókká tétessenek. E czélból tárgyalásokat indítottam a kormánynyal, a melyeknek állását és eredményét az „Egyéb jelentések" (G. csoport) 2. tétele alatt van szerencsém bejelenteni. 3. A működési pótlékok engedélyezésének feltételeire s azok mérvére nézve általánosan kötelező szabályzat nincsen, miért is törvényes állásomból folyó kötelességemnek tartottam a működési pótlékok szabályozását a ministertanácsnak figyelmébe ajánlani. E kérdés jelenlegi állásáról az „Egyéb jelentések" (G. csoport) 3. tétele alatt van szerencsém jelentést tenni. 4. A koronaértékben való közkötelező számítás behozatala folytán az egyes hatóságok a nyugellátások kikérekitésénél nem egyöntetű módon jártak el, miért is