Zárszámadás, 1896

Jelentés az 1896. évi zárszámadásról

legyen. Úgy a vezető-hatóságoknak, valamint a kezelő-hivataloknak nagy könnyebbségére fog szolgálni, hogy mindazon elvek és szabályok, a melyekre eddig csak általános számviteli szempontokból vagy szétszórt ós egymástól eltérő szabályokból és részben elavult rendeletekből lehetett hivatkozni, ezen túl a törvény világos rendelkezéseibe foglaltatnak, s az állami számvevőszék is sokkal hatásosabban fogja teljesíthetni most már a lehetőségig körülirt ellenőrző hivatását, Hasonlóan kedvező és végleges megoldást nyert a selyemtenyésztés ügye. Az állami számvevőszéknek az 1894. és 1895. évi zárszámadásokról szóló jelentéseben részletesen elő volt terjesztve ez ügy rendezésének szüksége. Az előző években ugyanis a selyemtenyésztés czéljaira kiadott összegek költségvetésileg mint megtérítendő előleg szerepeltek, s a zárszámadásokban, a melyek a törvény értelmében a költségvetés berendezését tartoznak követni, a selyemtenytsztés bevételei és kiadásai mindig mint átfutó bevételek és kiadások voltak kitüntetve, melyek visszatérítési kötelezettséget vonnak maguk után, minélfogva a tényleg be nem folyt jövedelmek is mint cselekvő hátralék szerepeltek; ez a cselekvő hátralék pedig évről-évre jelentékenyen emelkedett, úgy, hogy az 1894. évben 1,393.457 frt 98 krt tett ki. A/, elszámolásnak ezen módja mellett tehát az állami zárszámadás nem tüntethette ki, vájjon a selyemtenyésztés évi kezelése fölösleggel, vagy pedig veszteséggel jár-e, s bár a zárszámadás részleteiben az egyes számadatok benn foglaltattak, mégis áttekinthetöleg sem a selyemtenyésztés valódi bevételei és kiadásai közötti különbség, illetőleg az ezen nemes czélra évenkint tényleg kiadott összegek mennyisége nem derült ki; sem a selyemtenyésztésnek az állami előlegekből beszerzett ingó és ingatlan vagyona az állami vagyonba nem volt befoglalható, sem magának a szegszárdi selyemtenyésztési felügyelőségnek helyzete az állammal szemben nem volt kellően preczizii ózható; nevezetesen nehézséget okozott az, vájjon ezen intézmény elszámolása az állami üzemek vagy a magán vállalatok jellegével birjon-e? Mindezen kérdések a földművelésügyi ministerium, — a pénzügyministerium és az állami számvevőszék között folyt tárgyalások és szaktanácskozmányok utján megoldattak, a fenforgott nehézségek elhárittattak, és a selyemtenyésztésnek mint, állami üzemnek költségvetése az 1897. évben már helyes alapon készült, úgy hogy ezentúl úgy a költségvetésekből, valamint a zárszámadásokból a törvényhozás mindig kimerítő és részletes képét fogja nyerni az ezen fontos gazdasági czél érdedében tett kiadásoknak. A ragadós tüdőlob kiirtásánál szükséges kártalanítás ügyében felmerült nehézségeket szintén a törvényhozás szüntette meg az 1897. évi X. törvényczikk által.