Zárszámadás, 1896

Jelentés az 1896. évi zárszámadásról

akkor is jelentékenyen felszöktek, s igy félő volt, hogy azok az épitkezés huzamosabb tartama alatt még inkább meg fognak drágulni. Ezen aggály egészben nem valósult meg ugyan, a mennyiben az egyes munkák szállítása iránt megtartott árlejtések folyamán, az alapul szolgált költségelőirányzattal szemben és az abban foglalt egységárak ellenében kisebb-nagyobb árengedmények érettek el; viszont azonban a munka megkezdése után részint előre nem látott kiadások is merültek fel, — igy például az alapozásnál, mely a várban az egymás fölött fekvő sziklaüregek következtében soha előre biztosan ki nem számitható, — részint az által, hogy a kereskedelemügyi minister ur szakképviselője az épület palotaszerü kivitele érdekében az eredeti terven több oly módositást javasolt, melyek a költségeket emelték; — részint pedig az által is, hogy az 1896. évi május hó elejével kezdődött millenáris ünnepségekig a palota külseje legalább annyira befejezendő volt, hogy a vár ezen leginkább exponált része tetszetős képet nyerjen, másfelől, hogy a forgalom az állványok és az épület körül lerakott anyagok által meg ne zavartassék, mely okból a munkát már a tél vége előtt újból meg kellett kezdetnem, a mi ismét nem csekély költséget okozott. Az előadottak mellett a szóban forgó diszes építkezésnél, éppen a palota czéljára való tekintettel, a leggondosabb takarékosság és éber ellénőrzés daczára sem voltak több rendbeli oly apróbb munkák és kiadások elkerülhetők, melyek az eredeti költségvetésben nem voltak felvéve, úgy, hogy csupán az utóbb jelzett előirányzaton kivüli munkák 28.000 frtot meghaladó költségtöbbletet okoztak. A véglegesen megállapított építési tervek és költségvetések szerint a rendelkezésemre bocsátott hitellel szemben mutatkozó hiány egyrészről, másrészről pedig az elért megtakarításokkal szemben a fentiekhez képest felmerült tetemes túlkiadások azt eredményezték, hogy a palota építésére az 1893. évi Víí. törvényczikkel engedélyezett 320.000 frt — kr és az 1895. évi költségvetésben a „Beruházások" VIII. fejezete alatt 3 évi részletre való felosztás mellett engedélyezett 260.000 „ — „ együtt 580.000 frt — krban megállapított összhitellel szemben, melyből 'a csereképen emelt budai evangelikus templom, iskola és paplak . . 130.322 frt 38 krnyi építési költségének levonása után a főparancsnoksági palota építésére, beleértve a telkek megszerzési költségeit is, csupán 449.677 „ 62 kimarad, az 509.677 „ 62 krral megállapított szükséglet 60.000 frt — kr hiányt mutat. Ezen összeg a „ Beruházások "-nál mint hiteltúllépés szerepel ugyan, de nemcsak teljesen ellensúlyozva van a rendes kiadásoknál elért megtakarításokkal, hanem ezen 60.000 frtnyi építkezési költségtöbblet leszámítása után még mindig