Zárszámadás, 1896

Jelentés az 1896. évi zárszámadásról

esetben ez a birtoknak készpénz-kiadást nem okozott volna. Minthogy azonban ily módon kellő számú munkaerőt nem volt képes szerződtetni, részben cselédségének szaporítása, részben pedig készpénzfizetés mellett szerződtetett mezei munkások felfogadása által kellett ezen munkák elvégzéséről gondoskodnia." r iA kisbéri ménesbirtokon a 19. a) alrovaton mutatkozó 4.034 frt 93 kr túlkiadás onnan származik, hogy a takarmánynemüek kaszálása és gabonanemiiek learatása közben beállott esős időjárás miatt sürgősen nagyobb száiuu munkaerőt kellett a már lekaszált, illetve learatott takarmány- és gabonafélék kezelésére (szá­rítására) fordítania, a mely munkák végzéseért kifizetett dijak rendes időjárás mellett megtakaríthatók lettek volna. Az itt mutatkozó túlkiadás azonban ellen­súlyozva van a kiadások 10. alrovatán elért 6.283 frt 15 krnyi megtakarítás által." „A gödöllői koronauradalomnál a 10. alrovaton fölmerült 4.063 frt 25 kr túlkiadás onnan ered, hogy az eddig haszonbérbe adott mácsai birtokrész a mult év május hó folyamán házi kezelésbe vétetvén át, az itt előforduló munkák vég­zésére fordított összeg a költségvetésben előirányozva nem lett." „A i2. a) alrovat alatti túlkiadás oka abban rejlik, hogy a mig a mező­hegyesi és fogarasi birtok szarvasmarha-törzseinek az állatkiállitásou való bemuta­tása elő nem irányzott költséget okozott, addig más részről a fogarasi ménesbirto­kon hozzájárult a túlkiadás előidézéséhez az a körülmény is, hogy a birtok a tetemesen szaporított szarvasmarha-létszámnak takarmányozásához nagyobb mennyi­ségű erőtakarmányt volt kénytelen vásárolni, a melynek ára ugyancsak ezen alrovat terhere volt elszámolandó." „A 12. d) alrovaton mutatkozó 2.237 frt 73% kr túlkiadás onnan szár­mazik, hogy a mezőhegyesi ménesbirtok az alkalmazott mezei munkások húsillet­ményeinek fedezésére mustrabirkákat, a fogarasi ménesbirtok pedig az egyébként nem értékesíthető hegyi legelők kihasználása érdekében tenyészjuhokat volt kénytelen vásárolni. A fogarasi ménesbirtokon e czélra felhasznált összeg a bevételek 3. d) alrovatán elért 1.183 frt 55 krnyi bevételi többletből megtérült." „A 13. alrovaton mutatkozó 892 frt 36% krnyi túlkiadás oka abban a körülményben van, hogy a gödöllői koronauradalom gazdasági ágának nem lévén erdőterülete, e rovaton semmi sem irányoztatott elő. Az útszéli és árokmenti fásí­tások költségeire azonban nem lévén más rovaton fedezet, ezen kiadások itt voltak elszámolandók." „A 15. d) alrovaton felmerült 163.173 frt 88 krnyi túlkiadás az értéke­sítési viszonyok változásának tulaj donitható." „A mezőhegyesi ménesbirtok szeszgyáraiban termelt szeszmennyiség eladása ugyanis adózatlan állapotban terveztetvén, a szeszadó fejében szükséges hektolite­renkénti 35 frtnyi adó fedezésére a költségvetésben megfelelő összeg előirányozva nem lett. Miután pedig a birtok szeszkészlete csak adózott állapotban volt eladható, a birtok által lerótt szeszadó összeg ezen alrovaton engedélyezett hitelt a fent-

Next

/
Oldalképek
Tartalom