Zárszámadás, 1894

Jelentés az 1894. évi zárszámadásról

1894. évi kezelése 238.485 frtnyi üzleti veszteséggel záródott, s a közel másfél millióra menő állami tartozására nézve kötelezettségének ez idő szerint megfelelni nem képes, az állami számvevőszék kötelességének vélte erre is felhívni a törvényhozás figyelmét, különös tekintettel a képviselőháznak az 1889-iki költségvetés tárgyalása alkalmából hozott azon határozatára, hogy .,a minister a selyemtenyésztés fejlesztéseben az eddigi eredmények koczkáztatása nélkül oly arányokra szorítkozzék, melyek a jelenlegi (akkor 1,595.000 frtban megszavazott) állami szolgáltatások és előlegek segitségével megvalósíthatók". A magyar állami vas utak összpontosított telekkönyvezése. Az állami vasutak központi telekkönyve 1894. évben a munkács-beszkidi és a félegyháza-csongrádi vasúira nézve lépett életbe, melyekre a magyar állam talajdonjoga és pedig a munkács-beszkidi vasútra tehermentesen, a felegyházacsongrádi h. é. vasútra pedig, a szabadalmazott osztrák-magyar állam vasúttársaság részére az 1891. évi XXXVIII. t.-czikkel beczikkelyezett szerződés értelmében 75 éven át fizetendő 9,598.500 frtnyi évjáradék biztosítására szolgáló zálogjoggal együtt kebeleztetett be. Ezenkívül a magyar államnak a központi telekkönyvben eddig csak előjegyzett tulajdonjoga 1894. évben a következő vasutvonalokra kebeleztetett be: az alföld-fiumei vasút nagyvárad-eszéki részére és az eszék-villányi szárnyvonalára ; az első erdélyi vasút arad-gjmlafehérvári vonalára, piski-petrozsényi szárnyvonalára; a duna-drávai vasút zákány-dombovári és dombovár-báttaszéki szakaszára: a budapest-pécsi vasút budapest-pécsi és rétszilas-szegzárcli vonalára; a magyar északkeleti vasút debreczen-mármaros-szigeti, szerencs-királyházai, sátoralj a-ujhely-kassai, bátyu-munkácsi vonalára és a nyiregyháza-ungvári vonalra. Az 1888. évi XXXII-ik és az 1892. évi XXI-ik t.-cz. alapján beváltott, illetve felmondott állami adósságokra vonatkozó zálogjog az állami vasutak központi telekkönyvében még nem töröltetett és a conversio folytán kibocsátott új kölcsönök bekebelezése sem történt még meg. Az állami vasutak és gyárak, valamint a kincstári vasművek forgó-tőkéje az 1894. év végével. I. A. m. kir. államvasutak és gyárak. Az állami vasutak és a két állami gyár együttes forgó tőkéje a beruházási tartalékalapokkal együtt, mely az 1893. év végével tett 25,086.1 56 frt 16 krt, apadt az 1894. év folyamán 718.118 „ 51 krral s igy az 1894. év végével tett 24,368.037 frt 65 krt.