Zárszámadás, 1894

Jelentés az 1894. évi zárszámadásról

Ezen kevesebb bevételt ellensúlyozza az ezzel okozatos összefüggésben álló fémbeszerzésekre forditott kiadásnál (átmeneti kiadások, Y. fejezet, 8. czim) mutatkozó 15,360.036 frt 307a krnyi kisebb kiadás, megjegyezvén, hogy a pénzverésből származó s a valutarendezés czéljaira szolgáló fölösleg a fen­nebbi 15,023.189 frt 32 krnyi kisebb bevétel mellett is az előirányzathoz képest 5,427.440 frt 83 krral nagyobb volt, mire nézve egyébiránt bővebb felvilágosítást az átmeneti kiadások Y. fejezetének 9. czime alatt foglalt indokolás nyújt. II. fejezet. Kereskedelemügyi ministerium. 2. czim. Az államkincstár tulajdonában levő helyi érdekű vasúti rzimletck után befolyó osztalékok: előirányoztatott 5.000 frt, előiratott . 750 „ kevesebb . . . . 4.250 frttal. Az előirányzattól való visszamaradás oka — mint ez hasonló alkalom­ból már az előző évben is kiemeltetett — (zárszámadási jelentés 211. lap) abban rejlik, hogy a helyi érdekű vasutak, melyeknek segélyezése fejében az állam birtokában törzsrészvények vannak, a poprádvölgyi vasút kivételével még nem jutottak oly helyzetbe, hogy törzsrészvényeik után osztalékot adhattak volna. III. fejezet. Földmiyelésügyi ministerium. 2. czim. Az állami szőlőtelepek bevétele szőlővessző és egyéb termények eladásából: előirányoztatott 10.000 frt — kr, előiratott _ 5­10 2 » 6 2 » kevesebb 4.897 frt 38 krral. A kevesebb bevétel részben abban találja magyarázatát, hogy a far­kasdi szőlőtelep megszűnt, mig a paulis-baraczkai bérbe adatott, s igy az ezen két telep után 1894. évre előirányzott bevétel megvalósítható nem volt; másrészt pedig a homoki szőlőtelepítések czéljaira és a szegényebb sorsú kis gazdák részére az állami szőlőtelepekről a vesszők teljesen díjtalanul, részben pedig árkedvezmények mellett engedtettek át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom