Zárszámadás, 1891

ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁS AZ 1891. ÉVRE

56 kiadások. Az előirányzattal szemben a folyó évi utalványozás több kevesebb frt kr frt kr 378 75% 1.974 34 477 01 5.378 08 349 71 5.973 04 6.351 79% 8.179 14 2.826 79 334 27% . 2.258 26 3.228 61 1.551 80 268 40 7.986 07 % 3.161 16 115 73 1.432 50 969 60% 3.310 47 60% 598 75 2.000 7 69 2.100 . 11.321 28% 18.002 02 • 53 15% 272.566 55 7.582 63 Észrevételek. 11. cziinhez. (Gazdasági tanintézetek és gazdasági ismere­tek terjesztése.) Az utalványozott összegből 2.100 frt az algyógyi földmives-iskola segélyezésére, 700 frt a budapesti vinczellérképezdénél egy tanár fizetésének emelésire, és 1.726 frt '23 kr a budapesti vegykisérleti állomás átalakítási költségeinek fedezésére, 400 frt pedig a kassai iga7gatónak lakbér czimén az előirányzat keretén kivül utalványoztatott, minek indokolására a minister részéről a következők adatnak elő : »Noha a gazdasági tanintézetek összkezelésénél tekintettel az 1.—13. rovatok közt engedélyezett átruházási jogra közel 6.700 frt megtakarítás éretett el, mindazonáltal szükségesnek tartom azon kiadásokat felsorolni, melyeket fedezni kellett, ámbár azokról a költségvetésben előre gondoskodva nem volt, de a czim összhitelében fedezetet találtak. a) Tervbe vétetett már 1890. évben az erdélyi részek számára Tordán felállítandó földmives-iskola berendezése s e czélra inint átmeneti kiadás 1890. évben 5.000 frt, 1891. évben a székhely megnevezése nélkül 6.000 frt hitelt bocsátott a törvénjdiozás rendelkezésemre. Ezen terv megvalósítására czélzó előmunkálatok közepette vált ténvnyé gróf Kun Kocsárdnak nagylelkű alapítványa, a melylyel egy székely földmives-iskola czéljaira algyó­gyi birtokát az erdélyi magyar kulturegyletnek adományozta. Közel feküdt s legelőnyösebbnek látszott az eredeli tervnek olykép való módosí­tása, hogy szövetségre lépve a nevezett kulturegylettel a földmives-iskola Algyógyon állíttassák fel s a hagyományozott birtok e czélra bérbe vétessék. Ez 1891. év folyamán meg is történt, a gazdaság 1891. évben már tényleg állami kezelésben tartatott s a legszükségesebb berendezések s felszerelések teljesítése után az iskola 1892. év elején tettleg megnyittatott. Az 1891. évre költségvetésileg megállapított 6.000 frt átmeneti kiadási hitelen felül mellözhetJennek mutatkozott egy sertésnyáj beállítása, mely czélra 2.000 frt s a gazdasági kezelő jövedelmi osztalékára 100 fit, együtt 2.100 fit kiadás fordíttatott, s ezen számadási ágban — fedezetet találván a megtakarításban — mint előirányzat nél­küli kiadás számoltatott el. b) A kassai gazdasági tanintézetnél az igazgatói lakház a falak átnedvesedése s a gerendázat elkorhadása következtében lakhatlanná vált. Az épület gyökeres átalakítása s kijavítása czéljából kénytelen volt az igazgató természetbeni lakását elhagyni s azon időre, mig azt ismét elfoglalhatja, részére évi 400 frt lakpénz engedélyeztetett; továbbá a gyümölcs termelése érdekében elszámoltatott 700 frt, mely összeggel egy szaktanár fizetése felemeltetett. c) A budapesti vegjkísérleti állomás, mely eddig a szolgálat nagy hátrányára s igen jelentékeny költséggel bérházban volt elhelyezve, 1891. évben a ministeri épületbe helyeztetett át. A szükséges átalakítási költségekre ezen czim 14. rovata alatt 1.480 frt és 246 frt 23 kr számoltatott el, mely kiadás a rovat egyéb megtakarításaiban fedeze­tet talált.« \ 12. czimhez. (A gazdaság különböző ágainak emelésére.) A 36.572 frt 84% krban előirányzat nélküli kiadásként elszámoltatott az ornitho­logiai congressus költségeinek fedezésére 3.500 frt, — a méhészet segélyezésére 6.000 frt, minek indokolására a minister a következőket hozza fel. »Az 1891. évi október hóban Budapesten megtartott II. nemzetközi omithologiai congressus jelentéseinek kiadásával járó költségek részbeni fedezésére, tekintettel arra, hogy a congressus munkálatai a mezőgazdaság érdekeit érintik és előmozdítják, minister tanácsi határozat alapján a vallás- és közoktasügyi ministeri tárcza részére 3.000 frt járulék, továbbá az állandó nemzetközi omithologiai iroda 1890/91. évi költségeinek fedezésére 500 frt államsegély engedélyeztetett. Noha méhtenyésztésünk az utóbbi években örvendetes haladást tett s e nemű ter­ményeink kivitele fokozódott s számot tevő mérvben emelkedik, mindazonáltal azt tapasz­talom, hogy ezen termelési ág még rohamosabb fejlesztésének útjában áll azon körülmény, hogy ép azok, kik első sorban hivatva volnának a méhtenyésztés előbbre való vitelére, minők a falusi lelkészek, tanítók, kántorok, erdővédek, folyamőrök stb. részint az első berendezési költség, részint a szakszerű felszerelés ismeretének hiányában inéhtelepek beállításában akadályozva vannak. . Ezen akadálynak elhárítását — a rendelkezésemre bocsátott pénzalap határai között — kötelességemnek ismervén, több évi törlesztésre engedélyezendő kölcsönnel igyekszem az illetőket istápolni, azaz szakközegeim közreműködésével méhtelepeket fel­állítani ott, s azon kisebb tenyésztőknél, kik erre vállalkozni hajlandók s hol a tenyész­tést sikert ígérőnek ismerendem fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom