Zárszámadás, 1890
Részletes jelentés az 1890. évre
Az előbbi táblázatokban közölt számadásokkal kapcsolatban az állami számvevőszék a következőket jelenti : I. A földmivelésügyi minister kezelése alatt álló „Országos közgazdászati alap" számadásához: Az alapok mezőrendőri birságokból és gazdátlan jószágok eladásából elért jövedelme a költségvetés szerint az alap gyarapítására fordítandó, s az a számadási évben is megtörtént, mert a jelzett jogczimeken befolyt 15.G11 frt 88 x/ 2 kr s a viszatérült régibb előlegek segélyével 1890. év folyamában 21.000 frt lett államkötvényekben gyümölcsözőleg elhelyezve. Az alapnak a saját bevételeiből azon részleten felül, mely gyümölcsözőleg elhelyeztetett, a földmivelésügyi minister indokoltnak és az alap rendeltetésével megegyezőnek tartotta az alábbiakban közelebbről megjelölt kiadást is fedezni: „Az erdélyi részekben megindult birtok rendezési és tagositási ügyek szükségessé tették azt, hogy ezen közgazdaságilag kiváló fontosságú művelet fejlődését és menetét ideiglenesen alkalmazott szakközeg által a helyszínén megfigyeltessem, hogy ennek utján az ügy fejlődésének minden egyes mozanatáról kellő közvetlen értesítést szerezhessek. Ezen czélból időlegesen 100 frt havidíj élvezete mellett egy ez iránybani szakközeg a hely színére kiküldetett s az említett tiszteletdíj ezen a közgazdasági czélok előmozdítására hivatott orsz. közgazdasági alap terhére számoltatott el." II. A vallás- és közoktatásügyi minister kezelése alatt álló „Országos tanítói nyugdíj- és gyámalap" számadásához : Ertel Dániel bazini községi iskolai tanító 1890. évi február 25-én bekövetkezett haláláig összesen 7 évet, 5 hónapot és 25 napot tevő szolgálatából az 1875. évi XXXII. t.-cz. 8. §-a értelmében csak 4 év, 9 hó és 10 nap levén beszámítható, teljesen vagyontalanul hátramaradt árvája az idézett t.-cz. 18. §-a szerint segélypénzben részesíthető nem volt. A vallás- és közoktatásügyi minister a méltányosság és az 1885: XI. t.-cz. 62. §. analógiáján a törvény által megkívánt de hiányzó kelléket a feliforgó és hasonló esetekben annyival is inkább elengedhetőnek tartotta, mert a tényleges szolgálati évek a tulajdonképpen megkívántató 5 minimális évet tetemesen felülmúlván, nem annyira valamely hiányzó kellék elengedéséről, mint inkább az idő előtti nyugdijbaléphetés korlátozására szolgáló intézkedésnek az árva érdekében leendő megszüntetéséről van szó, s minthogy az anya a kellő szolgálati évek hiánya miatt özvegyi segélyben egyáltalán nem részesittethetett, annálfogva az idézett 1875: XXXII. t.-cz. 24. §-ában foglaltak értelmében az árva szülőtlennek lévén tekintendő, részére 50 frtnyi gyámpénzt engedélyezett.
