Zárszámadás, 1890

Részletes jelentés az 1890. évre

külföldről való szállítása 5 — 6 heti időt igéivel, a raktárakat a szénkénegezési időszak elérkezése előtt kell oly mennyiségű anyaggal ellátni, hogy nemcsak a külföldről való behozatalra nézve tett intézkedés előtt beérkezett megrendeléseknek lehessen eleget tenni, hanem hogy fölösleg maradjon oly megrendelők számára is, a kik a gyéritési időszak folyama alatt kívánnak szénkéneghez jutni s hogy váratlan szállítási akadályok esetére a raktárak a következő szénkénegezési időszakra se ürüljenek teljesen ki. A szénkéneg iránti kereslet élénkülésének természetszerű következménye volt, hogy gondoskodni kellett nagyobb mennyiségű hordók beszerzéséről is, mert a megrendelőknek az általuk megvett szénkéneg az államkincstár tulajdonát képező vashordókban szolgáltatik ki, a melyeket a szénkéneg elhasználása után a raktárakba visszaszállítani tartoznak. Ha a szénkénegezési időszak alatt oly időjárás következik be, hogy a gyéritési eljárást czélszerüen alkalmazni nem lehet, a szőlőbirtokosok, mivel a szénkéneg nem fogyasztható el, kénytelenek a telt hordókat a következő gyéritési időszakig maguknál tartani s a raktárak ilyenkor hordók hiányában nem képesek az ujabb megrendeléseket foganatosítani. Hogy tehát a szénkéneg mindig fennakadás nélkül kiszolgáltatható legyen, gondoskodni kellett arról, hogy a hordókészlet is megfelelően gyarapittassék. A 7. rovat alatt utalványozott összegben foglaltatik 20.123 frt, mint vashordók beszerzésére fordított kiadás. Ennek ellenében megfelelően gyarapodik a rendelkezésre álló anyag és eszközkészlet értéke. A szénkénegezés alkalmazásának élénkülésével szénkéneg-fecskendőket is nagyobb mennyiségben kellett beszerezni, s a Peronospora viticola terjedése az eme szőlőbetegség ellen való védekezéshez szükséges permetezőkkel gyarapította eszközeink tárházát s egyszersmind a jelzett költségvetési czim kezelését. Megjegyeztetik továbbá, hogy a szénkéneget nagyobb részben külföldről kellett behozatni, mert a zalatnai gyár az 1890. évben csak 800—900 métermázsa szénkéneget volt képes termelni, a Túró-Zsolnán létesült szénkéneggyár pedig az üzemet csak az év vege felé kezdette meg s akkor is a kezdet nehézségeivel küzdvén, csak jelentéktelen mennyiséget termelhetett. Minthogy a szőlőbirtokosok a szénkéneget állandó árban kapják, a beszerzési ár és az eladási ár közti különbözet s a szállítási költségek a vész által sújtott szőlőbirtokos osztálynak nyújtott állami támogatás alakjában az államkincstárt terhelik. Ezeket a kiadásokat mellőzni vagy az államkincstárról elhárítani a phylloxeravész jelen állapotában nem volt lehetséges, mert a védekezés s az elpusztult szőlők felújításának egyedüli eszközei a szénkénegezés s az ellenálló amerikai szőlőfajták tenyésztése. Erre a két eszközre van alapítva a védekezés rendszere s e téren kellett érvényesülnie — bár hiteltúllépéssel — a kormány működésének.