Zárszámadás, 1890

Részletes jelentés az 1890. évre

9. czim. A fővárosban alkalmazott és szolgálattételre beosztott alsóbb rendű állami hivatalnokok, altisztek és szolgák segélyezésére : megszavaztatott .... 250.000 frt — kr. utalványoztatott . . . 299.758 „60„ túlkiadás 49.758 frt 60 kr. Ez a túlkiadás arra vezethető vissza, hogy a fővárosban alkalmazott nagyszámú tisztviselők létszámában és illetményeiben előforduló időközi változások miatt a tényleges szükséglet pontosan megállapítható nem lévén, az 1890. évi állami költségvetésben is ezen a czimén, az előző évekhez képest 250.000 frt, mint átalányösszeg vétetett föl. mely ez idő szerint elégtelennek bizonyult. Előirányzat nélküli kiadások. 11. czim. A régi országház épületében teljesített átalakítási munkálatok költségeire 9.433 frt 04 kr. A pénzügyi közigazgatási bíróság részére a régi országház-épületben átengedett helyiségek, azoknak az életbiztonságot veszélyeztető rozzant volta miatt javításokat, illetve a nevezett hivatal czélszerü elhelyezése végett átalakításokat igényeltek. s minthogy a fölmerült kiadások fedezésére a pénzügyminister költségvetési hitellel nem rendelkezett, kénytelen volt az ügy sürgősségénél fogva azokat, mint előirányzat nélküli kiadást utalványozni. 12. czim. Állami előlegekre . 190.899 frt 53 kr. Ez összeg a következő tételekre oszlik: 1. A vág- jobbparti ármentesitőtársulatnak, védtöltéseinek gyors elkészítése czéljából visszatérítés kötelezettsége mellett engedélyezett . . . . . 27.000 frt — kr. 2. A szamos-balparti vizek és az ecsedi láp szabályozási tervezetének átdolgozására a szatmári folyammérnökségnek folyósított 6.000 frt előlegből 1890-ben fölhasznált 2.200 frt — kr, mely az illető érdekeltségnek társulattá alakulása után visszatérül. 3. A pancsova-kubini ár mentesítő társulat által a pesti hazai I. takarékpénztártól fölvett 2,335.400 frt magánkölcsön után 1890. ápril 1-én esedékes annuitásnak 2 3.144 frt 25 kr és 1890. október 1-én esedékes annuitásnak . . . 70.585,, 14 „ fedezetlen része, mely összegeket, tekintettel arra, hogy az annuitások pontos fizetése iránt a kincstár szavatosságot vállalt, a társulatnak előlegezni kellett; melyek azonban rész-