Zárszámadás, 1889
ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁS AZ 1889. ÉVRE
kiadások. Az előirányzattal szemben a folyó évi utalványozás több frt 5.999 493 6.493 kr 57 877, 44'; kevesebb frt kr 13.99' 5-28 1.500 •2.400 44 1.155 2.500 22.128 327, 38 41 98 OG 487, Észrevételek. után elméjében megháborodott s később meghalt, azután pedig az igazgatói állás betöltése iránt megindittatolt a tárgyalás, nem látszott tehát okszerűnek a költségvetés előirányzatán változtatni, mert nem lehetett előre tudni, hogy az igazgatói állás betöltése nem fogja-e szükségessé tenni esetleg az alapszervezet megváltoztatását, mely esetben a költségvetési előirányzatot újból, azaz kétszer kellett volna modositani. Különben az igazgatói állás betöltésére nézve a tárgyalások befejeztetvén, a jövő évi, illetőleg az 1892. évi költségvetésben a szükséges helyreigazítások meg foguak tétetni. 3. czim 14. rovatához (Középiskolák közös költségei). A budapesti főreáliskola egy tanára részére a költségvetés részletezésétől eltérőleg utalványozott évi 100 frtnyi személyi pótlékot a minister az állami számvevőszékhez f. évi inárczius hó 11-én 56.306. szám alatt intézett átiratában következőleg indokolja : » V budapesti V. ker. állami főreáliskólánál egy rendes tanár részére évi 100 frt személyi pótlékot azon méltányossági okból engedélyeztem, mert az illetőnek tanfelügyelői minőségében 1.400 frt évi fizetése, 300 frt lakpénze és egy hivatali elődöm engedélye alapján élvezett, mintegy évi 300 frt béivrtéket képviselő szabad lakása volt és igy a nevezettre nézve a tanári állásra való kinevezés tényleg mintegy évi 200 frt jövedelmi veszteséget vont maga után. Az ezen veszteség némi ellensúlyozására engedélyezett szóban forgó pótlék szabályszerűen csakis a reáliskolák javadalmát terhelheti, miután azonban e rovat alatt tévedésből a f. évben sem lett előirányozva, intézkedtem, hogy az egyelőre külön fedezet hiányában a középiskolák közös költségei czimü rovatot terhelje, az 1891. évtől kezdve pedig gondom lesz reá, hogy a költségvetésben külön állandó fedezetet nyerj en % Ép mert e pótléknak ez ideig kifogástalan budgetszerü fedezete nem volt, azt mintegy segélyszerü összegnek tekintettem és nem enged'em, hogy azután az illető tanár részére a nyugdij-igény biztosittassék. A mint azonban e pótléknak a költségvetésben külön fedezete lesz, nézetem szerint — miután az személyi és nem működési pótlékkép van engedélyezve — tekintettel a nyugdíjtörvény 13. §. cj pontjának rendelkezésére, nem lehet majd az azután való nyugdij-igéuy elismerését tovább is megtagadni, miért is a mondott időben és feltétel mellett a nevezettnek ily irányú kérése esetében a tiszti dijak utólagos levnnását is el fogom rendelni.» 3. czim, 19. rovatához. (Fiumei állami kereskedelmi iskola). A költségvetés részletezésétől eltérőleg tett utalványozását a minister az állami számvevőszékhez f. évi augusztus hó 10-én 1.767. eln. sz. alatt intézett átiratában a következőleg indokolja: »A fiumei állami kereskedelmi iskolában egy rendes tanár részére a rendszeresített illetményeken felül évi 600 frt személyi pótlék van állandóan engedélyezve. Ezen iskolához 1883. évben a kereskedelmi szaktárgyak tanítására kiváló szakképzettséggel és egyúttal tanári minőséggel biró alkalmas egyének hiányában egy tekintélyes kereskedő és ipartelep alkalmazottját, ki előzetesen inár szép eredménnyel tanított, csak oly feltétellel lehetett megnyerni, hogy addigi magasabb díjazásának kárpótlásául a rendes tanári illetményeken felül 600 frt személyi pótlék biztosíttatott részére. Ezen személyi pótlék az állomással összekötve nem lévén, azt mint nem rendszeresített javadalmat külön nem irányoztam elő, de a kérdéses összeg azért tulkiadást nem okozott, inert fedezetet talált az angol nyelvés gyorsirás-tanitók díjazására előirányozott, de teljesen igénybe nem vett összegekben.*
