Zárszámadás, 1889

ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁS AZ 1889. ÉVRE

kiadások. Az előirányzattal szemben a folyó évi utalványozás több frt kr kevesebb frt kr Észrevételek. 502 '.806 274 94 30 28 449 1.369 4.403 211 176 27 27 60 98 10 80 28 28 12.504 17 461.937-28

1/. 1.663 94 289 08 1.430 87 • 18.185 63 47? 03 23 4.178 116 672 6.000 1.851 33 128 35.045 5.137 5.137 52 1 1 % 12 39 32 72 51

1/, 34 34 Azon szoros kapcsolat, melyben a vizi ügyek a mezőgazdasággal állanak s épen a mely kapcsolat folytán azok a földmivelésügyi ministerium hatáskörébe utaltattak a törvényhozás által, egyúttal önmagában véve is igazolja azt, hogy a vizi ügyek ós talajjavítások miért, voltak a bécsi gazdasági kiállításon képviselve.® 3. c z i m h e z (A gazdaság különböző ágainak emelésére). E czim alatt elszámolt kiadások között foglaltatnak olyanok, melyekről a részletes költségvetésben előre gondoskodva nem volt, még pedig: a) A puszta-péklai rizstermelő telephez tartozó k i s - s z t a p á r i magtár uj fedelének 5.178 frt költsége. A magtár ugyanis 1886. év végén történt bérbeadásakor azzal adatott át a bérlőknek, hogy a rozzant fedélszéket, mihelyt azt többé kijavítani lehetséges nem le.-.z, a kincstár fogja újból felállítani. A bérlők a tető javitását 3 éven át saját költségükön teljesítették, de 1889. év nyarán ismételten támadt viharok az avult fedelet annyira megrongálták, hogy az uj fedél felállítása mellőzhetlenné vált. b) Az 1890. évi bécsi gazdasági kiállítás alkalmából fölmerült 370 fit kiadás. A magyar osztály culturalis értékének emelése czéljából szükségesnek találta a minister ugy az országos kulturmérnökség munkálatainak, mint az általános vizépitészet állapotát előtüntető tervek és grafikus táblázatoknak kiállítását, mely czélra a fönnebbi összeget a jelen czímnél vette igénybe. c) A kolozsi gulyatelepen végrehajtott építkezések költségeinek részbeni fedezésére elszámolandó előlegképen utalványozott 3.680 frt. Az intéző jelenlegi lakásául használt épület a birtoktól 8 kilométernyire fekszik, ily távolságról — tekintve a rossz karban levő utat is — a gazdaságot kellő eredménynyel kezelni nem lehetett, mert sem a felügyelet, sem pedig a munkálatok közvetlen vezetése által a gazdasági erőknek kihasználása eszközölhető nem volt. Az istálló szintén ott volt, a hol az intézői lak és ide kellett minden takarmányt befuvarozni és innen kellett a felgyülemlett trágyát kihordani, mely fuvar-kiadások igen magasra mentek, e mellett a törzsgulya létszamának emelkedése folytán az istállók szaporítására szükség volt. Ez okokból ugy az intézői laknak, mint az istállónak a helyszínén való felépítése nagyobb anyagi veszteségek nélkül mellőzhető nem volt és miután a majorság magan a birtok testén ily módon összpontosittatott, a szekérszinnek felállítása is szükségesnek mutatkozott, mert a nélkül a gazdasági eszközök a szabad ég alatt oly romlásnak lettek volna kitéve, mely az épület költségeivel nem állott volna arányban. Ez építkezésekre különben az 1.--90. évi költségvetésben »Beruházások« 5. czime alatt 10.060 frt hitel lett előirányozva. 5. c z i m h e z (Gazdasági tanintézetek). Az 1890. évi bécsi gazdasági kiállítás magyar osztályának egyik legkiválóbb részét képezi az országos gazdasági tanintézetek kiállítása, mely azoknak oktatásügyi és gazdasági állapotát szemléletileg tünteti elő. A kiállítás előmunkálataival járó kiadások fedezésére — noha e czélra a részletes költségvetésben fedezet fölvéve nem volt — 4.000 frt fordíttatott, a mely összeg — engedélyezve lévén a rovatok közti átruházás — nemcsak teljes fedezetet talált a költségvetési hitelben, banem ezen felül e czim alatt még 30.000 frtot felülmúló megtakarítás éretett el. 6. czimhez (Állami erdők). Ez összegben 11.961 frt 48 kr foglaltatik, melyről az előirányzatban gondoskodva nem lett; ebből esik : , fizetésekre 2.256 frt 68 kr, lakpénzekre személyi pótlékokra . szolgatartási átalányra irodai átalányra uti átalányra 1.497 420 72 465 7.250