Zárszámadás, 1886

Részletes jelentés az 1886. évre

bevételi és kiadási összes hitele, és az annak felhasználásából mutatkozó kedvező, vagy kedvezőtlen előírási és tényleges eredmény. A kormány felelőssége azonban nem vezethető vissza a törvénynek a pénztári kezeléssel szembesített eredményeire sem a zárszámadás I. részében, sem a most először közölt kimutatásban, mely az I. Résznek a költségvetési törvény szerint, és azt szorosan követve külön választott főosztályait, azoknak eredményeit, és csakis a már jelezve volt czélból csoportosítja együvé, és hasonlítja össze. Nem is látszik fölöslegesnek ez alkalommal a lehető félreértések kikerülésének, egyszersmind a zárszámadások szerkezeténél az egyes részek egymással való összefüggése, összhangzása földerítésének tekintetéből a következőket emlékezetbe hozni. Az 1880. 66. t.-cz. 24., 25., 26. §§-ai által öt külön részre osztott egy évi teljes állami zárszámadásnak alapját — a dolog természetéből is kifolyólag — az V. rész, a részletezések képezik, vagy a mint magát a törvény kifejezi: „A részletezések szolgálnak a zárszámadás I.—III. részeinek felvilágosítására". A törvény 26. §-ában tüzetesen körülirt hasábokkal ellátva, a részletezések tételről tételre követik a kormány részletes előirányzatait, melyeket azon czélból mellékel a törvényhozás elé terjesztett állami költségvetéshez, hogy kimerítő tájékozást nyújtson azokkal a költségvetésben fölvett egyes rovatok, ezimek, fejezetek alkotó elemeiről; a részletezések viszont azon okból terjesztetnek elő, hogy kimerítő felvilágosítást nyújtsanak a részletes előirányzatokban fölvett minden egyes tételnek, rovatnak, czimnek és fejezetnek kezelési eredményeiről; jelesül: Az első hasábban megállapítják az illető tételnek az év elején megvolt vagyon készletét (hátralékot), az utolsóban ugyanazt az év végén. A harmadik hasábban: „Együtt" tételenkint kimutatják a mult évi hátralékot, és a folyó évi előírást, illetve utalványozást, azaz, az államnak az év folyamán megállapított tartozását, illetve követelését; az utolsóban ugyanazt az év végén. A költségvetési törvények végrehajtásának kezeléseiből (valódi és átmeneti) eredő hátralékot az év elején és végén a részletezések fejezetek szerint átteszik a IIí. Részbe (állami leltár), mig az átfutó kezelésből eredő pénztári eredményt és hátralékot az év elején és végén nemük szerint a II. Részbe (átfutó kezelés), a honnan a hátralékok az év elején és végén sommásan szinten az állami leltárba jutnak. A részletezések második, a költségvetési törvény végrehajtására nézve legfontosabb hasábja: a folyó évi utalványozás, bevételeknél az előirás, magában foglalja teljesen elkülönítve a mult évi hátralékoktól mind azt, a mit a kormány azon tételre (rovatra) a költségvetési év végéig (Január 1. 1886.— Márczius 31. 1887.) és kizárólag csakis a költségvetési évet megilletőleg ki fizetendőül utalványozott (befizetendőül előirt) és a tételek