Zárszámadás, 1881
Részletes jelentés az 1881. évre
arról gondoskodás nem is történt, mert az egyik oldalukon nyitott épületekben, a rendkivüli hideg télben a ménes anyagban káros betegségek támadtak, s igy a hiányzó falakat, a ménes sanyarú helyzetének javítása érdekében fölépíttetni, s az istállókat lepadoltatni elkerülhetlenné vált. A fogarasi ménesnél volt ugyan 6.000 frt építkezési költség előirányozva, azonban a ménes fokozatos fejlődése nagyobb kár elhárítása tekintetéből számos utó-építkezést tett szükségessé; igy szénapajtákat, az udvarok körül igen sok kerítést állítottak elő, a nyári és téli istállókat a szükséghez képest nagyobbították. Végre az egy éves méncsikók vásárlásánál az előirányzathoz képest 4.417 frttal többet adtak ki, mivel a néhány hónapig tartó vásárlás tavaszszal mintegy 40 helyen hirdettetvén ki, ha a különböző helyeken működő biztosok esetleg már meg is vettek annyi alkalmas csikót, hogy a hitel már ki volt merítve, a mint az 1881. évben is megtörtént, a vásárlást a többi helyeken a tenyésztők érdekeinek megsértése nélkül megszüntetni nem lehetett. Különben ezen túlkiadást nemcsak a csikók várható nagyobb eladási ára, hanem az alkalmas községi és magánmének szaporítására (a 11. rovat alatt) megszavazott 10.000 frtból ki nem adott 9.400 frt is bőven fedezi, minthogy 1881. évben a kitűzött czél előmozdítására csupán csak Zala megyében nyilt alkalom. Méntelepek. 7. rovat. Személyi járandóságok: megszavaztatott . . 277.068 frt — kr, utalványoztatott . ! 291.397 „ 72 „ túlkiadás . T ~ ~ 7 14.329 frt 72 kr. 8. rovat. Dologi kiadások: megszavaztatott . . 630.034 frt — kr, utalványoztatott . ,719.750 „ 11 „ túlkiadás . 7 ~7 ~ T 89.716 frt 11 kr. A mindkét rovatnál kimutatott túlkiadást a minister úr azzal indokolja: „hogy a tenyészintézetek átvétele alkalmával megvolt 1.200 darabból álló ménlétszámnak a vidéken való kihasználása is alig volt eszközölhető, jelenleg azon„ban, midőn a tenyesztő közönség már éveken át látja az okszerű tenyésztés „előnyeit, mind több-több kérelemmel tódul az állami ménekkel leendő részesítés „végett, annyira, hogy midőn a ménlétszámnak 1.700-ra történt fokozatos fölemelése által már sikerült a lendületet még inkább emelni, 1881. évben már lehetetlen volt, jogosult elégedetlenség előidézése nélkül, a lótenyész-bizottmányok és „a törvényhatóságok kérelmét egészen mellőzni, s habár a követelmények fele résziben sem voltak teljesíthetők, igazolt ok arra nem volt található, hogy ily fontos „gazdasági ág megindult fejlődése mereven gátoltassék, és a ministerium kénytelen „volt, hogy a sok oldalú követelés egy csekély részének megfelelhessen, a fedez-