Zárszámadás, 1875

Részletes jelentés az 1875. évre

1. tételhez. Az alapnak eredeti alapitója Pázmány Péter, esztergomi érsek és Magyarország bibornok-primása volt, ki az 1635. évben az egyetem létesítésére 100.000 forintot adományozott, mely vagyon alapok és alapítványok hekeblezése, hagyományok, ingóságok és ingatlanok eladása, továbbá nyert úrbéri kárpótlások, és tőkés

:tett fölöslegek által a mostani tőke-álladékra emelkedett. —Az egyetemi alaphoz tartozik a péesváradi, sellyei, znió-váralljai és a háromszlécsi uradalom, melyeket Mária Terézia Magyarország királynéja adományozott az egyetemnek, és az egyetemi könyvnyomda-intézet. Megjegyzendő: hogy a háromszlécsi jószágrész 61.000 írtért eladatván a nélkül, hogy a vallás- és közoktatási minister ur ezen eladást előlegesen vagy utólagosan a törvényhozásnak bejelentette volna, — az állami számvevőszék az eladásra vonatkozó ügyiratokat megtekintés végett bekérte, melyek azonban eddig nem küldettek meg. 2. tételhez. Ezen 1802-ben alapított intézet országos alapítvány, mely részint esetleges, részint meghatározott bevételek, továbbá: hagyományok, alapítványok és járulékok által a jelenlegi tőkeálladékra nőtte ki magát. 3. tételhez. Az 1873: XXXI. t.-cz. értelmében az intézet alapitóitól szerződésileg vétetett át. 4. tételhez. A magyar nemzeti muzeum alapítása az 1808. évi VIII. t.-czikken alapszik; — a törvényhatóságok és magánosok adakozásaiból, évi járulékok- és hagyományokból nem csak az intézet palotája építtetett, hanem a múzeum fentartására szolgáló alap a jelenlegi tőkeálladékra növekedett. Honvédelmi tárcza. Az 1870. XVIII. t. cz. 24. §-ban gyökerezett helyszíni vizsgálatok rendeltetése és jogosultsága tekintetében egyfelől az állami számvevőszék, másfelől a honvédelmi minister ur, illetőleg a m. kir. ministertanács közt az 1876-ik év folyamában lényeges nézetkülönbségek, és elvi eltérések merültek föl. Az állami számvevőszéket ugyanis a fentemiitett törvény idézett §-a felhatalmazván. hogy a kormány bármely hatósága mellett működő számvevőségi osztályt, úgyszintén minden állami pénztárt saját tisztviselői által, az illető minister értesítése mellett bár mikor megvizsgáltathasson. — e jogát, egyszersmind kötelességét gyakorlandó, egyéb helyszíni vizsgálatok eszközlésén kívül, folyó évi april hó 26-án 99/eln. sz. a. kelt átiratban felkérte a honvédelmi minister urat is, hogy az abban felsorolt zászlóalj-parancsnokságokat az állami számvevőszék kiküldötteire bízott hivataloskodás iránt minél előbb értesítse, s a vizsgálati bizottságok által kívánandó felvilágosítások megadására utasítsa. A honvédelmi minister ur f. évi május 1-én 1640 eln. sz. a. azt válaszolta, „miszerint a kerületi parancsnokságokat utasította, hogy az illető zászlóaljparancsnokok az állami számvevőszék kiküldötteinek minden, a gazdászatkezelé-i