Zárszámadás, 1875
Részletes jelentés az 1875. évre
Megjegyzések. 1. tételhez. A gazdasági tanintézet létesítésére befolyt magán-adományok a m. kir. helytartótanácsnak 1866. évi 24.016. számú rendeletével ezen alap képzésére fordíttattak. Jövedelme az intézet szükségleteinek fedezésére szolgál, s annak költségvetésébe van befoglalva. 2. tételhez. Ezen alap képzésére az országos pénzügyigazgatóságnak 1854. évi 23.248. számú rendeleténél fogva a mezei és erdőrendőri bírságok fejében befolyt összegek fordíttattak, s a helytartótanácsnak 1863. évi 22.730. számú rendelete folytán a bitang jószágok eladási ára is ezen alapra szállt. Az alap rendeltetése közgazdászati czélok emelésében áll. 3. tételhez. Az 1860. évi márczius 2-án kelt legfelsőbb elhatározással az 1859-ben felállított önkénytes magyar hadsereg részére begyült adakozások maradványa rendeltetett ezen alap képzésére. Eredeti rendeltetése jó tenyészanyag megszerzésében és terjesztésében állott; jövedelme a költségvetésbe van befoglalva. 4. tételhez. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek 1868. évi junius 30-án 425/eln. sz. a. kelt rendeletével létesitetett özvegy Goldberger Erzsébet hagyományából , s jövedelme a hazai ipar és kereskedelem emelésére van szánva. 5. tételhez. Ugyanazon ministernek 1868. évi május 8-án 342/eln. sz. a. kelt rendeletével a magyarországi ipar emelésére létesült Voigtlánder Frigyes bécsi iparos hagyományából. 6. tételhez. A Csáky Petronella grófnő által gazdászati tanulók segélyezésére szánt hagyományból létesült a m. kir. helytartótanácsnak 1865. évi január 21-én 5834. sz. a. rendelete alapján. Jövedelméből gazdasági tanulmányokat folytató két tanuló részesül ösztöndíjban. 7. tételhez. Stein Náthán budapesti lakosnak a hazai kereskedelmi érdekek fejlesztésére 1870. junius 11-én tett hagyománya, melynek kamataiból a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek 1870. évi 12.034. számú rendeleténél fogva egy, tanulmányait a budapesti kereskedelmi akadémián folytató tanuló kap ösziöiidijt. 8. tételhez. A néhai Gaupp Károly által elemi csapások folytán károsult határőrvidéki földinivesek számára tett alapítvány a volt katonai határőrvidék polgárosítása után Magyar- és Horvát-Szlavonországok közt megosztatott, s az eredetileg 11.000 forintnyi névértékű állami kötvényből állótőkéből — alakosság lélekszámához mérten — a Magyarországba bekeblezett határőrvidékre eső részlet 3.100 frt névértékű kötvényben a kereskedelmi ministernek 1873. évi 15.207. számú rendelete szerint vétetett át. Az alapítvány kamatjövedelme ehezképest a volt határőrvidék területén kárt vallott földmivelők közt segélyezésképen osztatik szét. 9. tételhez. Ezen alap az 1874. junius 1-én 9463. sz. a. kelt intézvénnyel a következő erdélyi alapból létesíttetett:
