Zárszámadás, 1874

Részletes jelentés az 1874. évre

mely az illetékesség megállapításánál felmerült nehézségekkel indokoltatik. A fővárosi rendőrség átalánya rovat alatt előirányoztatok . . . 400.000 frt — kr, előiratott .... 349.812 „ 02 „ kevesebb bevétel 50.187 „ 98— „ mely a belügyminister ur által következőleg indokoltatik: „Az 1872: XXXVI. törvényczikk 21. §-a az államilag kezelendő fővárosi rendőrség költségeire nézve akkint intézkedett, hogy a fővárosokban 1872-ben e czélra fordított összeg az egyesitett főváros által ideiglenesen a kincstárnak megtéritendő, és átalánykép a belügy minister költségvetésébe felveendő." „A főváros tehát tényleg annyit tartozik az államnak megtéríteni, mennyit Pest, Buda és Ó-Buda városok rendőri czélra 1872-ben kiadtak." „A törvény ezen intézkedése szerint a főváros által a kincstárnak megtérítendő összeg 1873. végén, midőn tudniillik a rendőrség az állam kezelésébe átment, megállapítható nem volt, mert a három város 1872. évi számadásai még akkor meg nem vizsgáltattak, az egyedüli biztos alapot pedig csakis ezek képezhették. " „Hogy azonban az összeg addig is, legalább megközelítőleg, az állampénztárba befolyjon, a három város felhivatott, hogy a rendelkezésükre álló adatok alapján számítsák ki az általuk fizetendő hányadot. Ezt Pest város . . . 324.000 forintra Buda „ ... 48.000 „ Ó-Buda „ ... G.360 „ a három város együtt . . . 378.360 forintra számította." „A belügyminister e részben más adatokkal nem rendelkezvén, a fönebbi összeget ideiglenesen elfogadta, és egyúttal az 1872-ki számadások azonnali megvizsgálását elrendelte." „Midőn az 1874. évi költségelőirányzat a törvényhozás elé terjesztetett, a mondott számadások még megvizsgálva nem voltak, egy meghatározott összeget azonban fel kellett venni a költségvetésbe, s miután alapos volt azon föltevés, hogy a három város által kimutatott összeg kisebb, mint a valóban megtérítendő átalány, — a költségvetésben 400.000 forintnyi fedezet irányoztatok elő, azonban korántsem mint végleg megállapított összeg, hanem csak mint ideiglenes átalány." „Az 1872. évi számadások megvizsgálása után az összegre nézve a belügyministerium és a főváros közt nézeteltérések merültek föl, melyek iránt a tárgyalások most is folynak, s csakis ezek befejezése után lesz végérvényesen meghatározható azon összeg, melyet a főváros rendőrségi átalánykép nemcsak a jövőre, hanem már az 1874-ik évre is az állampénztárnak fizetni köteles; — mely alkalommal a 400.000 forintnyi átalány is végleges kiigazítást fog nyerni, és ehez5*