Zárszámadás, 1873
Részletes jelentés az 1873. évre
a vasúti kölcsönből s idegen pénzek fölhasználásával szerzett ingatlanok értéke összesen 1,609.577 frt 99 krral lejebb száll (kimutatás 28. tétele), és tesz a kimutatott .... 69,121.310 frt 58 kr helyett most már csak 67,511.732 frt 59 krt. Megemlítendő itt, hogy a kimutatás 3. jegyzetében bővebben elemezett 964.835 frt 67 kr,] és 375.609 „ 83 1 2 „j együtt . 1,340.445 frt 50^2 krnak megtérítését az államkincstárból azért tartja szükségesnek az állami számvevőszék, mert a kölcsön fölvételének tulajdonképeni czélja rövidséget szenved, és az 1867. XIII. t.- cz. rendeletének sem felel meg az, ha a kölcsön-kötvények értékesítéséből befolyt pénz nem csupán a beruházásokra, hanem a járadékok födözésére is fordittatik, és mert ily eljárás által a kölcsön-kötvények biztosítására szolgáló jelzálog értéke is csökken. Az állami számvevőszék néni ismeri ugyan az indokokat, melyek a pénzügyminister urat arra bírták, hogy az 1872. év végéig föntartott nézetétől eltérjen, illetőleg, hogy az említett tartozást az 1873-ki zárszámadásból kihagyja, a miért is e tekintetben fölvilágosítást kért; eljárását azonban a képviselőház azon határozatának véli tulajdoníthatni, mely azt rendeli: hogy az intercalaris kamat, melylyel az államvasutak építési számlája — az épités tartama alatt — terhelendő, 7 1/2%-kal vétessék föl, és hogy azon esetre, ha a forgalomnak átadott államvasutak tiszta jövedelme a befektetett tőkének 7V2%-át cl nem éri, — a hiány az államkincstárból pótoltassák. A vasutikölcsön évi járadékának födözése azonban a befolyt, illetőleg az építésre fölhasználható készpénznek 7 1/2%-kánál többet igényel, a mint ez a pénzügyministeri végjelentéshez csatolt kimutatásból (7. lapon) kivehető, mely szerint az annuitás a befolyt ezüstpénznek 8. 07%-kát teszi; sőt az eddigi tényleges eredmények azt mutatják, hogy a járadék és a kapcsolatos kezelési s egyéb költségeknek födözésére mindaddig, míg e költségek az alapnál számoltattak el, a befektetett készpénznek körülbelől 8 24 2/iooo%-ka szükségeltetett. Ha tehát az intercalaris kamat és a vasutak jövedelmét kiegészítő pótlék kiszámításánál (az idecsatolt kimutatás 5. és 7. tétele) az említett 7 1/2% helyett 8 24 2/iooo°/ 0 (kerekszámban 8. 25%) vétetett volna alapul, akkor a többször említett 1,340.445 frt 50 2/2 kr hiányból a forgalomnak átadott vasutak jövedelmi pótléka fej ében még 815.056 frt 87 krt tartozott volna a kincstár megtéríteni; a többi 525.388 „ 63V2 „ pedig az építési tőkéhez számíttatott, azaz: a vasutak értéke annyival emelkedett volna. A vasúti kölcsön kamata és törlesztési hányada, valamint az ezen járadékok födözésére szolgáló vasutak és gyárak jövedelme a múlt év végéig a vasúti kölcsön-alapnál számoltatott el, az 1873-ik év kezdetétől fogva azonban az említett kiadások és bevételek az államkincstár rendes kezelése közé vétettek föl. Az államvasutak telekkönyvezése tárgyában jelentheti az állami számvevőszék, és pedig:
