Zárszámadás, 1871

Részletes jelentés az 1871. évre

Míigy. l^ii^. állami számvevőszék. '297. szám, Az állami számvevőszék az 1870-ki zárszámadások készítésénél az 1870. XVIII. t. cz. 12., illetőleg 22., 23. §-inak rendeletét vélteszem előtt tartani; azon nézetben volt t:i: hogy a „zárszámadás" fogalmából kiindulva, az idézett §§-ok értelmében oly sonmázatot, köteles egybeállítani, mely a kettős könyvelés elvei szerint vezetni kellett főkönyvvel összhangzólag egy helyen összpontosítva nyújtson áttekintést az állani összes jövedelméről, a közigazgatás összes költségeiről, az összes állami adósságról, valamint ez utóbbinak kamatterhéről. Hogy e törvényszerű kötelességének hitt feladatát teljesíthesse, kénytelenitve látta magát a költségvetési törvény egyes részeitől annyiban eltépni, a mennyiben kikerülhetlen szüksége mutatkozott: e tételeket saját számtani jelentőségük szerint csoportosítani, a mint azt 1870-iki „Részletes jelentésének" 42-43. lapoldalán tüzetesen elemezte. Annak igazolására, hogy az 1870-ki, sőt még a későbbi költségvetési törvények is, szigorúan úgy, a mint vannak, az állami számvevőszék nézete szerint értelmezett zárszámadás elkészítésére nem alkalmasak, — a mint azt a mult országgyűlés képviselőházának pénzügyi bizottsága is f. évi január 29-én 965. szám alatt a képviselőházhoz intézett jelentésében érezni látszott, — elegendő fölemlíteni: hogy azokban a mult évekből eredő hátralékok, a melyek tehát az állami főkönyvben, mint az illető évhez kötött járandóságok már előirvák, továbbá a fölvett kölcsönök, söt még a pénzmaradványok is folyó évi jövedelem gyanánt szerepelnek, holott azok, ha bár az illető év pénztári deficitjének részben való fedezésére rendelhetők is, nem tartozván a költségvetési évet szorosan megillető jövedelmek vagy költségek sorába, az állami számvevőszék nézete szerint a költségvetési törvényben a bevételek és kiadások mérlegén kívül lettek volna fölsorolandók. Azonban' erre, valamint azon észrevételekre vonatkozólag, melyeket a ministertanács az állami számvevőszéknek a költségvetési törvény berendezésére kifejezett nézeteire tett, miután állami számvitelünk mindez ideig alkotmányos utón végleg szervezve nincs, következőleg az alap hiányzik, melyre bizton támaszkodva, a