Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1892

976 1892. Appropriatio. A költségvetést a főrendiház tárgyalja. A költségvetési törvény. az a nyújtandó pótlék az alsóbb fokozatokon aránylag nagyobb legyen, mint a felsőbb fokozatokon, szem előtt tartván egyébként az 5. §. azon intézkedését, hogy az ekként nyújtott pótlék csak ideiglenes jellegű és az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozására vonatkozó törvény hatályba léptével megszűnik." Élénk vita után a pénzügyi bizottság javaslatát fogadta el a képviselőház. A költségvetési törvényjavaslatot a főrendiház julius 4-én kezdé tárgyalni. Az általános vita az elkeresztelési kérdés körül forgott. Az újonnan kinevezett prímás: Vaszarv Kolos, kifejtette e kérdés körüli nézetét. Mellőzendőnek mondta az 1868. évi LIII. törvénvczikknek a vegyes házasságból származó gyermekekre vonatkozó intézkedéseit; helyíikhe oly határozatokat óhajtana, melyek a vegyes házasságból született gyermekek vallását nem imperativ, hanem declarativ jelölnék meg, s ezen általános szabály alól a szülék az állam kényszerítő beavatkozása nélkül tehetnének kivételt. Nézetét oszták: Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök, ki a püspöki kar nevében nyilatkozott, — továbbá gróf Eszterházy Miklós, gróf Szécsen Antal, Zichy Antal, gróf Szapáry István, gróf Sztáray Antal, ifj. gróf Széchényi Imre, gróf Pálffv Móricz, gróf Zichy Nándor. Ellene szóltak gróf Csáky és gróf Szapáry Gyula ministereken kivül Szontágli Pál, Papp Gábor dunántuli református püspök, Beöthy Zsigmond, Szász Károly dunamelléki református püspök, Vav Béla borsodi főispán, Zelenka János tiszántúli ev. püspök és gróf Keglevich István. A költségvetés azonban julius 5-én átalánosságbau épugy, mint részleteiben elfogadtatott. A részleteknél gróf Sztáray Antal sajnálatát fejezte ki, hogy mindeddig nincsen magyar udvartartásunk. Császka György kalocsai érsek pedig az egyetem katholikus jellegét hangsúlyozta. — Az 1892. évi költségvetést az 1892 : XIV. törvényczikk tartalmazza. Ezen törvény 1. §-a szerint a rendes kiadások 370.299.032 forintban, — az átmeneti kiadások 7,290.728 forintban, — a beruházási kiadások 13,272.028 forintban — és a rendkivüli közösügyi kiadások 6,647.123 forintban állapíttattak meg.