Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1892
974 1892. Pénzügy. Költségvetési törvényjavaslat. Appropriatio. Molnár Józsiás javaslata igy szól: „Tekintettel azon fontos szerepre, a melyet a só az állati szervezetnél betölteni hivatva van ; tekintettel továbbá azon tényállásra, hogy államunk sógazdasága oly nagy, hogy az évezredeken keresztül is kimeríthetetlen : utasittatik a nagyméltóságú pénzügyminister ur, hogy saját hatáskörén belül haladék nélkül intézkedjék az iránt, hogy háziállatjaink a só árának tuldrágasága miatt, közgazdasági érdekeink nagy kárára, a só élvezhetésétől ne legyenek továbbra is megfosztva. Ezen czél elérhetése szempontjából, akár a só árának tetemes leszállítása, akár egy bizonyos minőségű marhasónak előállítása vétessék foganatba ; mindkét esetben kétségkívül a sófogyasztás oly mérvben fog emelkedni, hogy az állampénztár károsodásának lehetősége ki van zárva, annyival is inkább, mert ha feltéve, de meg nem engedve, az uj kísérlet esetleg károsnak bizonyulna is, egy rendelettel a jelenlegi állapot újból visszaállítható lehetne." Ez a javaslat azonban, minthogy e tárgyban Papp Elek javaslatát a képviselőház már a költségvetés tárgyalásakor el nem fogadta, a házszabályok értelmében szavazás alá nem kerülhetett. Végre Vörös János következő^határozati javaslatot tette : „Tekintettel azon körülményre, hogy a kereseti forrásoknak országszerte mutatkozó apadása sok családnak a megélhetést nehézzé, sőt lehetetlenné teszi; tekintve továbbá, hogy az országos phylloxeravész egész vidékeket foszt meg existentiájuktól, javaslom: utasitsa a ház a pénzügyi kormányt, hogy az államjavaknak nagyobb eladásra szánt területeit a jövő költségvetésből törölje a bevételi rovatban, illetve azok eladását szüntesse meg; a mennyiben pedig a pénzügyi helyzet s az államháztartás egyensúlya követeli, azok csakis telepítési czélokra legyenek eladhatók s adassanak el. — 1892. junius 17-én befejeztettek a költségvetés részletes tárgyalásai is, és igy ugyanazon ülésben Wek er le Sándor pénzügyminister előterjesztette a költségvetési törvényt. A költségvetési törvényjavaslatot a képviselőház 1892. évi junius 22-én tárgyalta. A pártok nézetét, illetőleg a kormány iránt viseltetett bizalmatlanságot beható és hosszú beszédekben fejtegették Babó Emil, Holló Lajos és gróf Apponyi Albert,