Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1892

962 1891. Apponyi Albert határozati javaslata. sem arra nem nyújtanak kilátást, hogy az ő vezetése mellett a belügyi reformok terén az állami rend és az állampolgári szabadság kívánalmainak egyaránt megfelelő alkotások létrejöhessenek ; sőt tekintve azt, hogy a kormány nyilatkozatai az 1867-iki XII. t.-cz. szelleméből folyó közjogi kívánalmakkal szemben kitérők, a belügyi reformok terén pedig egyenesen a politikai szabadság követelményeinek figyelmen kivül hagyását helyezik kilátásba; hogy tehát mindezeknél fogva a ház a kormány iránt bizalommal nem lehet: „mondja ki a ház. hogy a jelenlegi kormány által beterjesztett költségvetést még általánosságban sem fogadja el." A vita egyébként, tekintve, hogy maga a költségvetés pénzügyi eredménye pénzügyi fejtegetésekre alkalmat nem igen adott, de másrészt, liogy a felirati vita alkalmával amúgy is a politikai helyzet megvilágítására bő alkalom kínálkozott, csak három napig tartott. A kormány magatartása a választásoknál, valamint az a vád, hogy a kormány a nemzeti felfogásban nem halad a kellő uton, képezték a fejtegetések alapját. Pénzügypolitikai szempontból kiemelhető az ellenzéknek az a fölfogása, melylyel a mult országgyűlés feloszlatását ítélte meg. E részben Helfy Ignácz az országgyűlés feloszlatását alkotmány- és törvényellenesnek mondja: mert „ha az 1867: X. törvényczikket értelme szerint akarják felfogni, meg fognak győződni arról, hogy habár az megszüntette az 1848: VI. t.-cz. intézkedését, ! mely világosan kimondta, hogy budget nélkül nem szabad az országgyűlést feloszlatni, mi által a koronának joga volt korlátozva, de abban az 1867-iki törvényben kötelességévé van téve j a kormánynak, hogy a jövő évi költségvetést azon év folyamán akkép terjeszsze be, hogy legalább is tárgyalás alá vétethessék, j A kormány — mondom — nem respectálva az alkotmányos 1 országok általános felfogását, a melyekben, ha törvénybe iktatva ! nincs is, magától értetik, hogy budget nélkül kormányozni nem szabad, mert hiszen ez képezi a törvényhozásnak legsarkalatosabb jogát, a nemzetnek legfőbb erejét, feloszlatta az országgyűlést és elrendelte a választásokat." Gróf Apponyi pedig mondja: én nem megyek odáig, t hogy azt állítsam, hogy a feloszlatás betű szerint törvénytelen volt; az 1867 : X. t.-czikk czélja és alapgondolata az, hogy sohase jöhessen az ország abba a helyzetbe, hogy meg nem szavazott