Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1892
1891. 955 hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról" szóló törvényjavaslatot adta be. Az ellenzék ebben a javaslatban nem látott egyebet, mint a kormánynak azon szándékát, hogy ily még eddig soha egyszerre legalább nem kért hosszú időre megszerezvén az adókivetés és pénzkezelés teljhatalmát, tetszés szerint bármikor az országgyűlést is fölfogja oszlatni, s igy az ellenzéket uj választások elrendelésével meglepni. Ez okból a javaslatot hevesen támadta. A képviselőház 1891. október 16-án kezdé meg a tárgyalást. Határozati javaslatot nyújtott be Helfy Ignácz, mely szerint „mondja ki a képviselőház, hogy az 1892. év öt első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául nem fogadja el." Utána Apponyi Albert gr. nyújtotta be a következő határozati javaslatát: „Mondja ki a ház, hogy az 1892. év öt elsó hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot, minthogy a felhatalmazás időtartamának tekintetében az eddigi gyakorlaton túlterjed és a parlamenti ellenőrzés követelményeinek meg nem felel, általánosságban sem fogadja el." A vita öt ülésen át folyt; de inkább politikai, mint pénzügyi színezettel bírt. A vita folyamában vetette föl gróf Apponyi Albert azt az eszmét, hogy az ő vezetése alatt álló ellenzéknek a kormánynyal szemben a nemzet jogos követeléseit kell érvényesíteni, és ez, valamint a közigazgatási reform tárgyalása alkalmából fejlődött keserűségek képezték a vitatkozás magvát. Végre is október 22-én elfogadtatott a javaslat részleteiben is. Az igy törvénynyé vált 1891 : XXXVII. t.-cz. „az 1892. év öt első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról" az év első öt hónapjára szokás szerint megadja a pénzügyi felhatalmazást. Pénzügyi felhatalma zas 5 hóra. Az 1892. évi közös költségvetés tárgyalására a delegátiók a közös köitség1891. november 9-én Bécsben gyűltek össze. A király a delegatiót november 12-én fogadta s ekkor a a király beszéde .... i , , .... a delegatióhoz. többek kozt igy szolt: —
