Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1892

952 1890. A közigazgatási reform. Wekerle előterjeszti az 1892. évi költségvetést. Expose. Pótliitelek: a Mármaros-Sziget-Kőrösinező határszéli vasútra 1892 : XVI. t.-cz. — közös költségekre 1893: VIII. t.-cz. — állainvasuti építkezésekre 1893 : IX. t.-cz. — a költségvetés és fölhatalmazások alapján előirt összegek. — Vasutügy : a szentes-hódmezővásárhelyi helyiérdekű vasút 1892 : XXIII. t.-cz. •— a Janjicitól Bugojnoig vezető vasút 1892: XXII. t.-cz. — a mármaros-sziget-kőrösmezői határszéli vasút 1892 : XVI. t.-cz. A bor- és söritaladó 1892: XV. t.-cz. A valuta szabályozás: a koronaérték megállapítása 1892: XVII. t.-cz. — az Ausztriával kötött érmeegyezmény 1892 : XVIII. — az aranyforintról szóló kötelezettségeknek koronaértékbeli aranyérmékben való teljesítéséről 1892 : XIX. t.-cz. — a bank alapszabályainak módosítása 1892 : XX. — conversio és aranybeszerzés 1892: XXI. t.-cz. — a közös függő államadósság egyrészének beváltásáról 1894 : XVII. t.-cz. Zárszámadás — Fölmentés. A Szapáry-kormány programpontjának legfőbbikét megvalósítandó, 1891. tavaszán előterjesztette a közigazgatás államositásáról szóló törvényjavaslatot. A mérsékelt ellenzék s főkép vezére gróf Apponyi Albert az ügy érdekében egész loyalitással közeledett a kormányhoz s a két nagy párt egyesülése iránt már-már a remény teljesedésbe megy, midőn a javaslat tárgyalása alkalmával félreértések egyrészt és talán nem elég bátorság másrészt, kapcsolatban a függetlenségi és 48-as, valamint a 48-as pártok által inscenált beszédárral a kormány elleni elhidegiilést és ellenszenvet egyre fokozzák s a mérsékelt ellenzék a leghatározottabb ellenféllé fejlődik. Igy nyilt meg az országgyűlés utolsó ülésszaka, melynek elején 1891. október 7-én Wekerle Sándor előterjeszti az 1892. évi költségvetést. Beszédében egész megnyugvással fejti ki a pénzügyi helyzetet; a költségvetés daczára, hogy maguknál a rendes kiadásoknál 25,564.000 frt emelkedés mutatkozik, 12.995 frt fölösleggel záródik. Beszédében azután mondja: „Akkor, midőn még pénzügyi bajokkal küzdtüpk, sokszor a kishitüséguek, a csüggedésnek nyilvánulásaival találkoztunk közéletünkben és egész politikai felfogásunkban. Szükségesnek tartom ezt fölemliteni, mert most az ellenkező áramlatot látom s mert pénzügyi helyzetünk javulása folytán, a mindent rózsás szinben látásnak s a vérmes reménységeknek mind sűrűbben nyilvánuló symptomaival találkozunk nemcsak pénzügyi eredményeink megítélésénél, hanem egész politikai felfogásunkban is, pedig az az óvatosság, az az önmegtartóztatás, az a taka-