Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1876

1S7G. 47 sere, az állami előlegek visszatérítése és a kölcsönök lefizetése czéljából 21,550.750 forintra van szüksége. E czélból a társulat a részvények alapján és így ezeknek teljes elterhelése (?) mellett 30 millió névértékű másodsorozatu kötvényt bocsátott ki, a melyeknek alapján kölcsönt vett fel, egy bankconsortiumnál elzálogosítván azokat 15,200.000 forintért. E kölcsön kamatokkal és bankári dijakkal együtt ma már 17 millió forintra rug. A bankconsortium a 30 millió kötvényből 20 milliót 9,380.000 forintért az osztrák nemzeti banknál zálo­gosított el. A kormány, miután a consortium és később a nem­zeti bank a kölcsönt csak azon feltétel alatt adta meg, hogy a társulat ezen előlegezési müveletét a kormány helybenhagyja, mindkét rendbeli egyezmény iránt helybenhagyólag nyilatkozott. A kötvények visszaváltási ideje elérkezvén és a társulat magán segíteni semmi utón nem levén képes, a ministerium azon czélból, hogy az általa nyújtott előlegek behajtása biztosit­tassék, és hogy a keleti vaspálya a teljes tönkrejutástól meg­óvassék: a rögtöni intézkedés szükségét hangsúlyozta és ezen intézkedés megtételére hívta fel a törvényhozást. A bizottságok határozottan kiemelik, hogy a keleti vasút ügyét tüzetesen és behatóan vannak hivatva megvizsgálni, s hogy ezúttal csak előlegesen a rögtöni segély iránt nyilatkozhatnak. A támogatást a bizottságok azon fontos okoknál fogva, melyek a kölcsön meghosszabbítása mellett szólnak, nem vélik megtagadhatónak, azon esetre, ha az az államra semmi ujabb terhet nem ró. Az állam további terheltetését a bizottságok semmi körülmények közt sem vélik megengedhetőnek. Ez okból a következő határozati javaslatot terjesztők a képviselőház elé : „A képviselőház hatalmazza fel a ministeriumot, hogy a keleti vasúti társulatot előlegezési üzlete rendezésében támogat­hassa, oly módon azonban, hogy ezen támogatás az államkincs­tárra nézve semminemű ujabb terheltetéssel ne járjon. A ház azonban kijelenti, hogy ezen felhatalmazás a keleti vasút kérdé­sének bármily irányban eldöntésére nézve elvi határozatot nem képez, ugy az eddig követett eljárás felett semmi irányban véle­ményt nem tartalmaz s az addig történtekre nézve senkit a felelősség alól föl nem ment." Zsedényi Ede és Bánó József a bizottságok vélemé­nyével szemben külön állást foglaltak el s a vizsgálat befejezése A keleti vasut.

Next

/
Oldalképek
Tartalom