Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1887

590 1887. A quóta törvény. Ezen külső berendezés által is ki akarta a törvényhozás fejezni azt, hogy az adóvisszatéritéseknek semmi közük a vámjövedelemliez, hanem hogy az adóvisszatéritések a vám- és kereskedelmi szövetség XI. czikkében elvileg szabályozott adónemekkel szoros kapcsolatban állanak, ugy a miképen azt már az 1S7S-iki kiegyezés tényleg megállapította. A vám- és kereskedelmi szövetség. Az osztrákmagyar bank. Bírságpénzek. A quota bizottságok elé a kormány által terjesztett adatok a következők : (Lásd a Ü92 —5ü9. oldalon.) A kiegyezési törvények második fontos része a vám- és kereskedelmi szövetség. Ezuttal az 1887 : XXIV. t.-cz. nem nagy jelentőségű módosításokkal meghosszabbította az 1878 : XX. t.-czikkbe iktatott szövetséget. Lényeges módosítást csak a szövetség tartamára vonatkozó utolsó czikk tartalmaz, mely igy hangzik : „Ezen vám- és kereskedelmi szövetség 1888. évi január 1-től 1897. évi deczember hó 31-ig terjedő időtartamra köttetett, s ha fel nem mondatik, a következő tiz évre és igy tovább, tiz évről tiz évre folyton fennállónak ismertetik el. A felmondás mindenkor az utolsó előtti év végéig történhetik meg, mely esetben a szövetség megújítása iránti tárgyalások hasonló utón azonnal megkezdendők.'

4 A vámszövetséggel kapcsolatosan az 1887 : XXV. t.-cz. a vámtarifában lényeges módosításokat honosított meg és a Nyugateurópában szokásos vámpolitikának megfelelően magas pénzügyi és védelmi, valamint agrár vámtételeket léptetett életbe. Az 1887 : XXVI. t.-cz. pedig az osztrák-magyar bank szabadalmát hosszabbította meg tiz évre, s ugyanekkor több módosítást eszközölt a bank actában, s az 1887 : XXVII. t.-czikkben egyúttal a 80 millió bankadósság iránt intézkedett. (Lásd az 187S.) Pénzügyi szempontból kiemelhetők a bírságpénzek rendezéséről, valamint a szállítási adó fölemeléséről szóló törvények. A bírságpénzekről intézkedik az 1887 : VIII. t.-cz. az 1878. évi V. t.-cz. 27. §-ának módosítása iránt. A büntető törvénykönyv 27. §-ában ugyanis kimondá, hogy „a pénzbüntetések elbocsátott szegény foglyok segélyezésére és ifjú foglyok számára rendelt javító intézetek felálli-