Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1887

1887. 583 nézve, vájjon a csak Magyarország és Horvát-Szlavonországok közti közösügyek költségeiből mennyivel kelljen hozzájárulni Horvát-Szlavonországnak a maga összes bevételei alapján, tehát a volt katonai határőrvidék bevételeinek beleszámításával is. Fölemlíti még a bizottság, hogy a most rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a 2%-ban megállapított praecipuum 1'2%-kal meghaladja a tulajdonképi kötelezettséget és tulajdonkép 0'8%-ban lett volna megállapítandó. A megállapítás egyátalában akkor egészen önkénytesen történt; miután a határőrvidék jövedelmei még csak megközelítőleg sem voltak kimutathatók, a határőrvidékkel határos krajnai tartomány bevételeit vették alapul; azután azon okból, mert a határőrvidék valamivel vagyonosabb, mint Krajna, ezen számítás ismét rectificáltatott, természetesen ismét önkényszerüen, és az ilyen önkényes kombinácziók lánczolatán át az osztrák kormány eljutott azon eredményhez, hogy megközelítőleg 1,480.000 forintban, és a polgárosítás következtében várható emelkedést véve, 1,000.000 frtban állapítható meg a határőrvidék azon jövedelme, mely évenkint a hadi pénztárba foly és amelyet a magyar korona országai részéről pótolni kell. Minthogy pedig akkor az összes közösügyi költségek 80 millió forintra rúgtak, 2%-ban lett megállapítva az a hozzájárulás, mely a határőrvidék czimén lesz teljesítendő. A magyar országos bizottság ez okból javasolja, hogy az 1872 : IV. t.-czikk által megállapított praecipuum ejtessék el és a hozzájárulás egy egységes quotában állapittassék meg. Föltéve, hogy ezen javaslatot az osztrák bizottság elfogadja, a hozzájárulási arányra nézve a következő — nézete szerint 1877-ben mindkét deputatio által elfogadott — elveket alkalmazta: — 1. a közösügyi költségek fedezéséhez való hozzájárulási arány 10 évre, a jelen esetben tehát 1888. január 1-től 1897. deczember 31-ig állapittassék meg; — 2. a számítás alapjául nem a netto, hanem a brutto bevételek vétessenek fel, még pedig mindkét állam azon brutto bevételei, melyek az illető állami számszékek által szerkesztett állami zárszámadásokban egyenes és közvetett adók czimén elszámoltattak; — 3. ezen brutto bevételekből kihasittindók mindazon adónemek, melyek csupán az egyik vagy a másik állam területén létesíttettek, tehát a két szerződő félnek nem mindegyikénél fordulnak elő, nevezetesen azon uj adónemek is, amelyek csak az egyik államA magyar bizottság üzenete.