Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1887

1886. 579 vett 801.982 frt 75\

2 krajczárnak, együttvéve 1,801.982 frt 757

2 kr erejéig teljesített, kiadásoknak még fedezetlen 1,393.946 forint 75V

2 krra rugó részét az 1S86. évi VI. t.-czikk 4. §-a értelmében hitelművelet utján fedezhesse. A kiállítási épületek s állandó jellegű befektetések értékesítéséből befolyó összegek a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium rendkívüli bevételei közt lesznek elszámolandók. A megszavazott kiadások zárszámadásilag igazolandók lesznek. Ez a törvény élénk tárgyalásra adott alkalmat. Azok a túlkiadások. melyek 1885. óta a pénzügyi kezelés terén mutatkoztak és a látszólag majdnem visszaállított pénzügyi egyensúlyt liosszu időre felforgatással fenyegették, a képviselőházban jelszóvá tették azt, hogy „a kormány a budgetjogot semmibe sem veszi". A pót,hitel, melyet ez okból a kiállítás túlkiadásaira nézve az akkori minister kért, az ekkor különben is már nem kedvelt gróf Széchenyi ellen, habár mindenki tudta, hogy a kiállítási költségek túlkiadással záródtak, heves támadást keltettek. Ennek kifejezést adott a szélsőbal 1887. márczius 4-én. midőn Enyedy Lukács a következő határozati javaslattal lépett föl : „Mondja ki a képviselőház, hogy mivel a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által benyújtott törvényjavaslatban az országos kiállítás pénzhiányának fedezésére kért hitelekre nézve sem a minister indokolásából, sem a pénzügyi bizottságnak erre vonatkozó jelentéséből kellő felvilágosítást és megnyugvást nem nyert az iránt, vájjon a felsorolt hiteltúllépések valóban és kivétel nélkül a fenforgott körülmények között elkerülhetetlenek voltak-e, s vájjon nem költettek-e el kellő megfontolás nélkül oly nagyobb összegek, melyek a kiállítás teljes erkölcsi és anyagi sikerének biztosítása mellett is megtakaríthatók lettek volna: az érintett törvényjavaslatot a jelzett irányban eszközlendő tüzetes megvizsgálás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottságnak újból kiadja." A képviselőház mindazáltal változatlanul elfogadta az előterjesztést, sőt a törvény utolsó határozata is csak a főrendiház módosítása folytán vétetett föl. — Meg kell jegyezni, hogy a számvevőszék az 1887-iki zárszámadásokban nem tesz többé különbséget póthitel és felhatal37* Az országos kiállítás pénzhiányainak fedezésére. Költségvetés és póthitelek alapján megszavazott költségek.