Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1885

512 1885. Nyugdíjazás. „A képviselőház határozatában a jogosultság megítélésére az 1848 előtt fennállt nyugdíjszabályokat rendelte alapul vétetni. E szabályok szerint a politikai közigazgatás emiitett főképvise­lőinek egyik osztálya sem tarthat nyugdíjra igényt. A politikai kormánytestületek vezetői ugyanis 1848 után a felelős ministe­rium helyébe léptek, azon ministerium helyébe, a melynek irány­adó tagjai nemcsak általános rendszerváltozás után, hanem egy­szerű ministerválság esetében is visszalépnek, a nélkül, hogy nyugdíjra tartanának igényt. Nem illeti nyugdíj az 1848 előtti szabályok szerint a törvényhatóságok főkormányzóit sem. Ugyan­ezen szempont alá sorozhatok az idézett nyugdíjszabályok szerint mind állásuk minőségénél, mind szolgálati idejük rövidségénél fogva azon alárendeltebb politikai közigazgatási hivatalnokok is, a kik választott tisztviselők helyébe léptek s ez állásukban is 10 évnél rövidebb ideig szolgáltak. A nyugdíj, mely az ily hiva­talnokoknak adatnék, nem a szolgálattal kiérdemelt nyugdíjnak, mint inkább jutalomnak volna tekinthető, a mit a nemzettől, a jogi szempontot nem is említve, méltányossági tekintetekből sem igényelhetnek. „Habár ezek szerint a bizottság a költségvetésbe a mult időkről fölvett nyugdíjak megítélésében főleg a politika és mél­tányosság tekinteteit véli szem előtt tartandóknak: az 1849. év után nyugdíjazott egyénekre nézve a következő elvek kimondását hozza javaslatba: „Az 1849. év óta nyugalmazottak közül nem illeti nyugdíj azokat: a) kik politikai közigazgatási kormánytestületeknél taná­csosinál nagyobb rangban voltak; b) kik megyékben, városokban, vidékekben és kerületekben kir. biztosi, főispán-helyettesi vagy főnöki hivatalt viseltek; c) kik alárendeltebb politikai közigaz­gatási hivatalokban 10 évnél rövidebb ideig szolgáltak. Ha azon­ban az a) és b) pontokban foglaltak, más hivatalos állásban már előbb töltött szolgálati éveik után, 1848. évig fennállott nyugdíj szabályok értelmében, nyugdíjra igénynyel birnak, ezen szabályszerű nyugdíj élvezete tőlük nem vonandó el. A c) pont alatti alsóbbrangu hivatalnokok utolsó fizetésük egy évi össze­gével véglegesen elégitendők ki. „Az előbbi pontokban elősorolt hivatalnokok özvegyeinek és árváinak részére utalványozott nyűg- és kegydíjak, nevelés és ellátási pótlékok, minden tekintet nélkül arra, vájjon férjeik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom