Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1885

1883. 499 Komlóssy Ferencz a budapesti egyetem költ­ségeinél indítványozza: utasittassék a minister, hogy a buda­pesti m. kir. tudományegyetem azon alapjait és alapitványait, melyek tisztán katholikus jellegűek, jövőben az állami költség­vetésbe föl ne vegye. Ugyancsak Komlóssy Ferencz javaslatba hozta, hogy a magyar nyelv póttanfolyamára fölvett 35.000 frt inkább a tanítóképezde tanárainak fizetés fölemelésére fordit­tassék. Nagyobb érdemleges vitára adott alkalmat a siketnémák és a muzeum ügye; és Fenyvesy Ferencz javaslata, hogy a párbérügy végre szabályozás alá vétessék. A részletes tárgyalás 1885. január 31-én befejeztetvén, gróf Szapáry Gyula pénzügyminister még ugyanazon ülésben előterjesztette a költségvetési törvényjavaslatot, melyet a képviselőház február 3-án tárgyalt. A három ellenzék megtagadta a megszavazást, álláspontjukat Gullner József, báró Andreáuszky Gábor és Madarász József jelezte. Ezúttal név­szerinti szavazás is követeltetett, melynek eredménye az volt, hogy a költségvetési törvényt 229 szóval 140 ellenében (távol volt 82) s igy 89 szótöbbséggel a képviselőház megszavazta. A részleteknél ezúttal Lits Gyula fölszólalt, alkalmat vévén egy az igazságügyministerium költségvetésének tárgyalásakor általa fölemiitett sikkasztási esetre nézve a ministerelnök és az igazságügyminister részéről tett nyilatkozatokat czáfolni. Továbbá Lázár Ádám a földmivelés-. ipar- és kereskedelmi ministerium költségvetésénél egy szövegbeli hibát kért kijavíttatni; — végre maga gróf Szapáry pénzügyminister, tekintettel arra a lehető­ségre. hogy talán a törvény addig nem lép erőre, mig a pénz­ügyi fölhatalmazásról szóló törvény hatálya még fönáll; a végre­hajtásról szóló utolsó §-t akkép kérte módosíttatni, hogy a törvény azonnal életbe lép. — A főrendiház 1885. február 14. és 16. ülésében tár­gyalta a költségvetést. Az általános vita egy ülésben folyt le. Gróf Zichy Ferencz és báró Pongrácz Emil a helyzet előnyeit fejtegették, mig báró Prónay Dezső és gróf Sztáray Antal a kormány ellen nyilat­koztak. Báró Zsivkovics János pedig a Horvátországgal folyó tárgyalások közben fejlődött feszült viszony kövekeztében táma­dást intézett s a tárgyalások sikertelensége esetében utal arra, 32* Vallás és közoktatás. Költségvetési törvényjavaslat. Appropriatio. A főrendiház tárgyalja a költ­ségvetést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom