Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1884

1882. 457 a keresztények és az izraeliták közt köthető polgári házasság és általában az antisemita mozgalom tartotta lázas izgatottság­ban. 1883. deczember 12-én a főrendek visszautasítják a kép­viselőház által elfogadott javaslatot; a képviselőház még egyszer változatlanul átküldi a javaslatot a főrendekhez; de a főrendek 1884. január 12. ülésükben ismét visszavetik a javaslatot. Ezen az egész ország nyugodalmát mélyen megrázkódtató körülmények közt 1884. január 14-én kezdé meg a képviselőház a költségvetés általános tárgyalását. Hegedűs Sándor bevégzi előadó beszédét; mire gróf Cziráky Béla a főrendiház jegy­zője, kinek megjelenését a baloldal „hosszas tapssal és zajos éljen­zéssel" fogadta, egész stereotyp szárazsággal jelenti: „a főrendiház folyó hó 12-én tartott ülésében tárgyalás alá vévén a keresz­tények és izraeliták közt, valamint a külföldön kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslatot, azt általánosságban ezúttal sem fogadta el. Van szerencsém a vonatkozó jegyzőkönyvi kivo­natot tisztelettel átnyújtani." A költségvetési vita most már rendes medrébe nem jöhe­tett. Igaz, Mocsáry Lajos a szélsőbal részéről fölszólalt és következő határozati javaslatot is nynjtá be: „Tekintetbe véve, hogy a ministerium által előterjesztett 1884-ik évi állami költségvetés ugyanazon szomorú képét tün­teti elő az ország pénzügyi helyzetének, mint a megelőzött évek­beli költségvetések; tekintetbe véve, hogy a ministerium annak daczára folytonosan csak a honpolgárok vagyoni állását tönkre tevő, de az ország pénzügyeinek rendbehozására nézve siker­telen adóemelésre készteti az országot, állandóan vonakodván beismerni, hogy a pénzügyek rendbejövetele is csak akkor vár­ható. ha a nemzet kivívja azt, mi általában a haza felvirág­zásának mellőzhetlen feltétele, teljes önrendelkezési jogát állami függetlenségét; tekintetbe véve, hogy a ministerium a tényle­ges viszonyok keretében sem tartotta fenn akként a nemzet jogait és nem gondozta úgy érdekeit, hogy megnyugvással lehetne kezében látni az ország ügyeinek kormányzását; mondja ki a képviselőház, hogy ily kormány iránt bizalommal nem viseltetik s az általa előterjesztett 1884-ik évi állami költség­vetést tárgyalás alapjául nem fogadja el." Még a szélsőbal részéről G r u b e r János szólt és erre a ház általánosságban elfogadta a költségvetést. Ezúttal tehát A költségvetés tárgyalása álta­lánosságban. Mocsáry Lajos határozati javas­lata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom