Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1883

1883. 439 Az 1877 : XXIII. t.-czikk az 1878. évre a költségeket 4.823.580 forintban állapítja meg, még pedig tekintettel az addigi 4.950.000 frthoz képest, azért kisebb összegben, inert a megyei mérnökök járandósága 117.720 forinttal, a mérnöki hivataloknak a királyi építészi hivatalokkal történt egyesítése folytán nem fedeztetett többé a törvényhatóságok költségvetéseiből; és a katonai dijpótlékokra szükséges 8.700 frt is az 1877 : VI. t.-cz. alapján az államköltségvetésben találta födözetét. Az 1878 : XXXIII. törvényczikk a költségeket 1879. évre 4.850.000 forintban, az 1879 : XL1Y. t.-czikk 1880. évre és az 1880 : LVI. t.-czikk 1881. évre ugyanabban az összegben, az 1881 : LXXII. t.-czikk 1882. évre 4,600.000 forintban, még pedig 250.000 forinttal azért kisebb összegben, mert időközben Arad, Bács-Bodrogli, Csanád, Csongrád, Krassó-Szörény, Temes és Torontál megyékben a közbiztonsági szolgálat ellátására a katonailag szervezett magyar csendőrség lépett életbe — és végre az 1882 : XLIII. t.-czikk 1883. évre 4.480.000 forintban állapította meg, minthogy időközben ismét több törvényhatóságban a közbiztonsági szolgálat a katonailag szervezett csendőrségre bízatott. A megyék háztartásáról Tisza Kálmán 1881 október 22-én terjesztett elő törvényjavaslatot, melynek indokolásában utal arra, hogy az eddig évről-évre történő megszavazása a közigazgatási hiteleknek és azoknak oly megosztása, miszerint abból egyes megyék az előző évek költségvetései alapján tényleg igénybe vett összegben részesittessenek, az ujabb közigazgatás követelményeinek többé meg nem felel. A költségek a közigazgatási reformok alapján mindinkább szaporodnak, s a megyéknél is okvetlenül a jövőben alkalmazandó költségek veendők figyelembe; szóval itt is költségvetések alapján kell a költségeket megállapítani. A megyei házipénztárak életbeléptetése oly alakban, a mint 1848 előtt léteztek, a megváltozott állapotoknál fogva most már nem lehetséges. Egyes megyékben az adózási és egyéb viszonyok tekintetében oly eltérések léteznek, hogy egyedül az a módozat tartható helyesnek, melynél a megyék közvetlenül az állampénztárból javadalmaz tatnak. Az a módozat, mely az 1870: XLII. t.-cz.-ben volt contemptálva, hogy az egyes megyék házipénztára számára az általuk fizetett államadók bizonyos százaléka engedtessék át, azért nem alkalmazható, mert ezen az alapon A törvényható' sági költségek rendezése.