Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1883
1883. 429 ellenőrzése, sőt fegyelmi hatósága alatt állnak, helyesnek tartja. Az adófelügyelői intézmény a tapasztalat által czélszerünek bizonyult már azért is, mivel ennek utján egyfelől az adózók könnyebben és gyorsabban járhatnak el egyenes adóügyeikben, s másfelől az állam adóügyi érdekei is közelebbről és biztosabban képviselhetek. Igen figyelemre méltó és az adózó polgárokra nézve megnyugtató körülménynek tekinthető az 1876 : XV. t.-czikknek azon intézkedése is, hogy az adóügy kezelésére az önkormányzati jog alapján választott saját tisztviselők és saját adózó társaikból alakult adókivető, felszólamlási és közigazgatási bizottságok gyakorolnak hatalmat, s mind a kivetés, mind a nyilvántartás és behajtás részint első-, részint másodfokban azok kezébe lévén letéve, bő alkalom és mód nyujtatik arra, hogy a törvényhozás által megalkotott törvények a gyakorlati életben olykép vitessenek keresztül, miszerint az állam szükséges érdekeinek szem előtt tartása mellett az adózó polgárok körülményei is méltányos figyelemben részesüljenek. Ez oknál fogva nem is a törvény alapelveit, hanem csak egyes részleteit a gyakorlat által czélszerüeknek talált módosításokkal kívánja javíttatni. Nehogy azonban novelláris módosítás által a törvényes intézkedések keresése az életben nehézségeket okozzon, átvette a javaslatba az 1876 : XV. t.-czikk azon részeit is, melyek jövőre fentartatnak, s igy, habár az 1883 : XLIY. t.-cz. a közadók kezeléséről egy teljes új egészet képez is, s általa az 1876 : XV. t.-cz. hatályon kívül helyeztetik, mégis lényegében csak részleteire nézve új. Ezen törvény az 1886 : XXIV. t.-cz. által annyiban egészíttetett ki, hogy Horvát-Szlavonországokra vonatkozó határozatai az időközben Horvát-Szlavonországokban a közigazgatási hatóságokra nézve eszközölt módosításokkal összhangzásba hozattak. — Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister 1882. október 12. terjesztett elő egy törvényjavaslatot, mely a takarékpénztári betétek megadóztatását czélozta. s habár a javaslat ellen, mint mely a tőkegyűjtést és a takarékosságot megnehezíti, a közvélemény erősen fölszólalt; a pénzügyi bizottság jelentésében, tekintettel arra, hogy legalább 1 millió forinttal nagyobb jövedelem hárulhat az államra és hogy takarékpénztáraink igen nagy jövedelmet osztanak, a javaslatot a törvényhozásnak ezúttal A közadók kezelése. A takarékpénztári betétek megadóztatása.
