Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1881

398 1881. (a házbérkrajczárokkal együtt) a költségvetésben eddig fölvett s e czélra fordítandó 3.105 frton felül szükséges összeg az állami költségvetésbe veendő föl. Az 1881. évről szóló zárszámadások, melyeket a számvevőszéknek 1882. szept. 1-ről szóló keletével Tisza ministerelnök 1882. október 13-án terjesztett be a képviselőházhoz, alakilag teljesen megegyeznek az eddigi zárszámadásokkal. Lényegére nézve mindazáltal az előirányzat nélküli kiadások tekintetében az 1880. évi zárszámadás alkalmával hozott képviselőházi határozat következtében újítást tartalmaz. A számvevőszék ezt az újítást meggyőződése ellenére teszi. Jelentésében ugyanis igy szól: Tekintetbe véve az 1870: XVIII. t.-cz. 22. §-át, a mely igy szól: „Tartozik az állami számvevőszék évenkint szeptember elsejéig a megelőző évre vonatkozó zárszámadást egvbehasonlitva az azon évre megállapitott költségvetéssel elkészíteni" — továbbá az 1880: LXVI. t.-cz. 24. ^ mely igy szól: „az állami zárszámadás áll: 1. a költségvetési törvény berendezését követő összehasonlító kimutatásból, és a mennyiben az előirányzat keretén kivül álló kezelés is fordulna elő, az előirányzat nélküli bevételek és kiadásoknak a megfelelő fejezet és czim után, külön kitüntetendő kimutatásából" — és ugyanazon törvény 25. §-át, mely igy szól: — „az összehasonlító kimutatás (24. §. 1.) következő tényezőket tartalmaz: „ 1. a költségvetési törvényben megállapitott szükségletet, illetőleg előirányzott fedezetet; 2. a folyó évet megillető kiadási utalványozást, illetőleg bevételi előírást ; 3. a folyó évben tényleg foganatosított kiadást, illetőleg bevételt; 4. az összehasonlítást a költségvetési törvény és a 2. pont alatt kimutatott eredményekkel" — az állami számvevőszék az ily természetű bevételeket és kiadásokat eddig éppen azért, mert az illető törvények azokat számszerűleg elő nem irányozták, és számszerű előirányzat nem létében az elrendelt összeliasonlitás is lehetetlenné vált, az előirányzatnélküli bevételek és kiadások közt számolta el, indokolásukra elegendő támpontot szolgáltatván az illető törvények felhatalmazása, Ezúttal azonban az 1880. zárszámadások alkalmával hozott országgyűlési határozat s igy egyenes utasítás folytán a különös felhatalmazás alapján eszközölt kiadásokat és bevételeket, habár Zárszámadás.