Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1878
1878. 137 a vámjövedelmek közössétételét nem lehet elfogadni s azért követelni kell, hogy a módosítás folytán bekövetkezendő jövedelmi többletre nézve uj megállapodásnak alkalma föntartassék. A quótára nézve 1867-ben az osztrák bizottság az egyenes és közvetett adók tiszta jövedelmét véve, s kihasítván az utivámok, fémjelzés, a zárt városok fogyasztási adója, a söradó és boradó jövedelmeit, 68"96 és 31'04 0/ 0r a arányt állapított meg, és kikerekítve 69 és 31 °/ 0-kot hozott javaslatba. Azóta a két államban az adók különbözően módosultak: Ausztriában 1868 óta már adóemelések léptek életbe, igy a földadónál 7i2> a házosztály adó x/ v a kereseti adó 3/ b, a jövedelmi adó az oi'dináriumban 3/ 5°/ 0-kal; a házak tiszta jövedelme a házadómentes épületeknél 5°/ 0-kal megadóztatott. Ezen kívül az adó beszedése nagyobb erélylyel folyt Ausztriában mint Magyarországban ; mindezek a körülmények arra mutatnak, hogy Ausztria tényleges adójövedelme Magyarországénál ugy is jobban terheli az adókat s igy a hozzájárulási arány már magában véve nagyobb súlyú. A kormány által előterjesztett adatokat nem fogadhatja el. Számításait igy állította össze : az egyenes adók brutto jövedelmét vette, levonván belőle a magyar-osztrák Lloyd jövedelmi adóját, mint mely a közös kiadások fedezésére vétetik igénybe, — az indirect tartozások netto eredményét, levonva a sör- és boradót, a zárt városok fogyasztási adóját, az uti vámokat és a fémjelzés jövedelmét. Igy az emiitett jövedelmek 1868—1775. években tettek: Ausztriában 1.636,061.218 frtot Magyarországon 740,382.781 » évi átlagban Ausztriában 204,507.652 » Magyarországon 92,547.848 » Az arány tehát 68'8449 : 31'1551. De még ezek a számok is kijavítást igényelnek; 1868—75. években Mágyarországba és a külföldre eladott dohány és dohánygyártmányokról befolyt 11,912.692 frt, és külföldre és Magyarországra eladott sóért 7,014.706 frt, összesen 18,927.398 frt; ugy hogy Ausztria jövedelme tulajdonképen az 1868—75. években 1617,133.820 frtra, illetőleg évi átlagban 202,141.728 frt. vagyis az arány 6 g. 59 5 . Azt, hogy az inderect adóknál a netto-eredmény vétetett alapul, a bizottság azzal indokolja, hogy a lottó-, só- és dohányelőállitási és kezelési költségei rendkívül nagy összegeket vesznek A quóta.
