Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1877
187791 előirányzatot igen jelentékenyen meghaladja s valósziniileg eléri annak 1875. és a folyó 1876. évi hiányainak magaslatát; — tekintve, hogy ezek szerint a jelen kormány, mely főleg azon czélból alakult, hogy az ország zilált pénzügyi helyzetét rendezze, daczára annak, hogy már is az elviselhetetlenségig terhes egyenes adókat igen jelentékenyen fölemelte, minden hasznos beruházásokat megszüntetett és saját kijelentése szerint a takarékosságot a közigazgatás és kormányzat minden ágaiban már is a szélső határig vitte; mégis a jelen kormány által most beterjesztett harmadik évi költségvetés ép oly nagy hiányt tesz kilátásba, mint a milyent az ezt megelőző két év költségvetése eredményezett, a miből világos, hogy a jelen kormányzati rendszer alapján a jelen kormány ép oly képtelen az ország pénzügyeit rendezni, mint elődei voltak; — tekintve, hogy a jelen kormány alakulásakor az ország jövedelmeinek tetemes szaporítását tette kilátásba a vám- és kereskedelmi szerződés revíziójából és egy Önálló nemzeti bank felállításából; de az osztrák ministerekkel Bécsben folytatott alkudozások alatt ezen kilátásba helyezett jövedelmek legnagyobb részéről lemondott, feladván saját beismerése szerint is Magyarországnak jogos és méltányos követeléseit, csupán azért, hogy e két állam népei közt a jó és barátságos egyetértés föntartassék; — és midőn ily módon Magyarország pénzügyi rendezhetésének, ipara és kereskedése fejlődhetésének és az ország anyagi fölvirágozhatásáuak még lehetőségét is feladta az osztrák gyáripar, az osztrák kereskedelem és az osztrák pénzpiacz és az osztrák kincstár javára: még azt a czélt sem érte el, melyért ezt Magyarország kipótolhatatlan kárára tette, t. i. a két állam népei közötti barátságos egyetértést, mint ezt az osztrák tartományok egy részében folytatott izgatás, a bécsi reichsratban hangoztatott kifakadások és közelebbről a két ministerium közt kitört dísztelen viszály eléggé világosan bizonyítják; — tekintve, hogy mindenkor, de különösen a jelen válságos időben, ugy a két állam, mint a trón és uralkodóház érdekei és biztonsága mulhatlanul megkívánják. hogy a két állam népei, kormányai és törvényhozásai között a legőszintébb barátság és teljes egyetértés uralkodjék; de miként a tapasztalás bizonyítja, ezen kívánatos állapot oly közjogi viszonyok mellett, melyek szerint egyik vagy másik fél anyagi érdekeiben magát a másik fél javára megkárositottnak Appropriatio.